Oldal 175 [175]
OCR
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI fűződik a szerb nyelv és az orosz nyelv között, s így a szerb irodalmi nyelv orosz hatásokkal (ruskoslovenski jezik) tovabb valtozik”.** A két említett változat mellett létrejött egy harmadik is, amelyben mind a szerbes, mind az oroszos vonások érvényesültek: ezt slavenosrpski jezik-nek, tehát szlávos szerbnek nevezték. Ezen a nyelvváltozaton irta Avram Mrazovic a nyelvtanát. Mrazovié nevét azonban nemcsak a korpusztervezéssel kapcsolatban kell megemlíteni, hanem oktatáspolitikusként is, aki anyanyelvű iskolaszervező tevékenységével a korai, 18. századi státusztervezésben is fontos feladatokat vállalt. Az ő nevéhez fűződik például a zombori szerb tanítóképzés (1778) elindítása, valamint számos anyanyelvű népiskolai tankönyv (nyelvtan, számtan) megirasa is.?*° vr A modern szerb irodalmi nyely felé vezető ut A modern nyelvtervezés felé Dositej Obradovié (1739-1811) tette meg az első lépést, amikor Pismo Haralampiju (1783) című írásában a népnyelv felé nyitást sürgette. Ő volt a térség minden lakóját — felekezettől függetlenül — szerbnek tekintő, ún. nagyszerb ideológia egyik atyja. A török uralom alól felszabadult Szerbia fővárosában, Belgrádban főiskolát alapított, majd az ország első oktatási minisztere lett. Az ő szellemi örökségét vitte tovább Vuk Stefanovié Karadzié (1787-1864) aki ugyancsak a népnyelv felemelésében látta a modern szerb nyelv jövőjét. Érdekes kapcsolódási pont a szláv összetartozás és a tudatos nyelvtervezés gondolata szempontjából, hogy a szerb felkelés leverése (1813) után Karadzié Bécsbe költözött, tanítómestere pedig a szlovén nyelvész, Jernej Kopitar, az areális nyelvészeti szemlélet kidolgozója lett. Kopitar révén ismerte meg Vuk Karadziáó a korabeli szlavisztika tudományos felfogásät, Safarik, Dobrovsky (és maga Kopitar) műveit. A szláv nyelvek osztályozásánál az akkori nyelvészek csak négy különálló nyelvet ismertek el (cseh, lengyel, orosz, illír). Kopitar ezt kibővítette a szlovénnel (amelynek nyelvtanát ő maga írta meg), de szerinte a szlovén nyelvhatártól keletre csak egy nyelv létezik, a szerb, és nemcsak az ortodoxok, de a katolikusok és a muzulmánok is valójában szerbek." 24. a Bekic Krisztina: A szerb irodalmi nyelv fejlődése és helyzete Szerbiában, in Balazs Géza — Dede Éva (szerk.): Európai nyelvmiivelés, Budapest, Inter Kht. - PRAE.HU, 2008, 334. http://hu.wikipedia.org/wiki/Avram_Mrazovi%C4%87 (Letöltes: 2023. märcius 27.) Joze Pogaénik német nyelvű tanulmányát idézi Sokcsevits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig, Budapest, Mundus Novus, 2011, 298. 24. a 24 S * 173 +
