Seite 170 [170]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG Az ukrán irodalmi nyelv létrejötte Az ukrán és vele együtt a belorusz nyelv a 13-15. század között vált ki közös, ún. ősszláv nyelvből és kezdte meg önálló életét — persze továbbra is sok szállal kötődött a harmadik keleti szláv nyelvhez, az oroszhoz, ami a nyelvi tervezés egyes jegyeire is kihatott. A szoros kötődés és a nyelvi hasonlóság az északi szláv dialektuskontinuum vonalán elfoglalt szomszédos helyük miatt természetes, ugyanakkor mindhárman külön-külön államalkotó nyelvként határozzák meg a sajátjukat, külön szótárakkal, nyelvleírással és kodifikált nyelvi normával rendelkeznek. A 2022. évi Ethnologue adatbázis szerint az ukrán elsőnyelvi beszélők száma 27 millió, másodnyelvként pedig még közel hatmillióan használják. Ukrajnában államalkotó nép és államnyelv az ukrán, a kelet-közép-európai országokban pedig -— Szlovénia kivételével — elismert nyelvi és etnikai kisebbség. A keleti egyház kötelékébe tartozó nyelvek és kultúrák esetében az óegyházi szláv nyelv töltötte be a formális közlések szerepét, valamint ezt használták az egyházi oktatásban. Emellett azonban párhuzamosan több keleti szláv nyelvjárás is létezett, amelyeknek mind szóban, mind írásban megvolt a szerepük a hétköznapi szituációkban. Korai, ún. óukrán nyelvemlékek is fennmaradtak ebből a korból. Ezek cirill betűs, a helyi közigazgatásra utaló dokumentumok, illetve magánokiratok: adóslevelek, végrendeletek.?§ A keleti szláv lett a Litván Nagyfejedelemség hivatalos, adminisztratív nyelve, mivel ez a népesség alkotta a többséget, , mégpedig egy olyan kompromisszumos ukrán-fehérorosz nyelvváltozat, amely a litvániai keleti szlávok nyelvjárásainak közös vonásait helyezte előtérbe, míg a speciálisan fehérorosz és a speciálisan ukrán vonásokat háttérbe szorította".?? A hivatalos dokumentumok mellett a 16. századra a szépirodalom és a hitvitázó irodalom is létrejött az ún. ruska mova nyelvváltozaton. Ennek a korai, a népnyelveken alapuló sztenderd változatnak a kibontakozását és elterjedését erősen megnehezítette a nagypolitika, aminek következtében az ukrán nyelvterület nyugati része a lengyel, keleti része pedig az orosz birodalom és nyelv hatása alá került. A modern ukrán nyelv megteremtőjének Ivan Kotljarevskyt tartják, akinek két műve, egy humoros Aeneis átirat (1794) és a délkeleti nyelvjárásban írt Natalka-Poltavka című színműve indította útjára az ukrán irodalmat, ami a 19. század első felében, Taras Sevcsenko verseiben teljesedett ki. 2388 Zoltan Andras: Ukrajna nyelvi helyzete, Kisebbségkutatds, IX. évf., 2010/4, 594-595. 28° Zoltan Andras — Bárányné Komári Erzsébet: Az ukrän nyelvmüveles, in Balazs Géza — Dede Éva (szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője, Budapest, Inter Kht. - PRAE.HU, 2008, 369. * 168 +
