OCR
A TÉRSÉG NYELVTERVEZÉSEI jellegű társadalmi egyenlőtlenség, de az sem, hogy 1918 után a ruszinok lakta területek három országhoz, Csehszlovákiához, Lengyelországhoz és Romániához kerültek. A csehszlovák állami fennhatóság idején (1918—1939) a ruszin a regionális hivatalos nyelvi státust is megkapta. Voltaképpen két irányzat küzdött egymással, a két malomkő között pedig ott volt a maroknyi ruszin értelmiség elképzelése a saját nyelvjárásain alapuló saját irodalmi nyelvéről. Közülük talán a legismertebbek Sztripszki Hiador és a mai nyelvtudományi kutatóközpont névadója, Hodinka Antal. A két erős pozíciójú elképzelés közül az egyik a ruszofil irányzat volt, amelynek a képviselői az oroszt tették volna emelkedett pozícióba, a helyi nyelvváltozat pedig a köznapi funkciót töltötte volna be, a másik az ukranofil irányzat volt, amelyik a ruszint csak az ukrán egy nyelvjárásának tekintette.?" Valójában ez az irányzat győzött. A második világháború végétől egészen az önálló ukrán állam megalakulásáig a szovjethatalom (és a tudomány) nem vett tudomást a ruszinok létezéséről, az ukrán néppel azonosították, és az általuk beszélt nyelvet is csak az ukrán egyik nyelvjárásaként említették, ami a régiót kevéssé ismerők számára meglehetősen nagy zavart okozott az önállóságot illetően. Ukrajnában, mivel az ukrán egység szempontjából károsnak ítélték a saját irodalmi nyelv létét, napjainkban sem változott meg ez az álláspont, miközben a ruszin nyelvnek Szlovákiában, Lengyelországban és Szerbiában már van kodifikált sztenderd változata, napjainkban Magyarországon is folyik ez a munka, egyedül Romániában nem mutatkozik igeny erre.””” Az előzmények között meg kell említeni az 1992-ben megrendezett Ruszin Nyelvi Kongresszust, amelyen elfogadták a többközpontúságot, meghatározták a lengyel, szlovák, szerb, ukrán nyelvekkel érintkező sztenderdek közös pontjai. Eszerint a normatív változat alapja a helyi beszélt nyelv, írásrendszere pedig a cirill ábécé. A nyelvtervezés szokásos rendje szerint mindenhol készül a nyelvváltozatnak megfelelő helyesírási szabályzat, amit a tankönyvekben is alkalmaznak. 236 Csernicskó István — Fedinec Csilla: A nyelvi polémia és következményei, in Csernicskó István — Fedinec Csilla (szerk.): , Ruszin voltam, vagyok, leszek..." Népismereti olvasókönyv, Budapest, Charta XXI Egyesület - Gondolat, 2019, 130-134. Paul Robert Magocsi: A Borderland of Borders: The Search for a Literary Language in Carpathian Rus’, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of Slavic Languages, Identities and Borders, Houndmills, Basingstoke, 2016, 111-115; Michael Moser: Rusyn: A New—Old Language In-between Nations and States, in Tomasz Kamusella et al. (eds.): The Palgrave Handbook of Slavic Languages, Identities and Borders, Houndmills, Basingstoke, 2016, 124-139. 237 * 167 +