Seite 137 [137]
OCR
A VERNAKULÁRIS NÉPNYELVEKTŐL A NEMZETI NYELVEKIG A nyelvtervezés azonban soha nem csak nyelvi kérdés, hanem közösségi, társadalmi is, ami azt jelenti, hogy a 18-19. századi identitásváltás központi eleme éppen a saját nyelvhez való viszonyulás és az idegentől való fokozatos eltávolodás lett. A térségben továbbra is jelen volt a vallási és a lokális identitás, de a nyelvalakítás részeként megjelent a legújabb, a mai napig meghatározó identitás, a nyelvi hovatartozás-tudat is. A nyelvtervezési és államszervezési tevékenység összekapcsolódásával pedig megjelennek azok a töréspontok a térség dialektuskontinuumaiban, amelyek nyomán megjelennek a későbbi államok egymástól elkülönített, különállóként megnevezett nemzeti nyelvei, amelyek mind az északi, mind a déli átszövődési folyamatban akár kölcsönösen is érthetőek a szomszédos beszélőközösségek számára. KÉRDÉSEK Indokoltnak tartja-e a vernakuláris népnyelv — nemzeti nyelv terminusok elkülönítését? Az érveléshez használja fel a fejezet erre vonatkozó szakirodalmát! Milyen hasonlóságokat és különbségeket lehet kimutatni az Európa nyugati és északi részén, illetve keleti és déli részein végbement nyelvi tervezési folyamatokban? Nézzen utána, mivel foglalkoznak az egyes kelet-közép-európai országok nyelvi intézetei! Ön szerint folyamatban van még a nyelvtervezés, vagy lezárult a 19. század végével? Hogyan jutott el a kelet-közép-európai értelmiséghez a nyelvközpontú nemzetfelfogás? Hogyan hatott ez a hungarus gondolkodásra? * 135 +
