Oldal 128 [128]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG a meglévő latin betűk mellé tett ún. mellékjelek, valamint betűkapcsolatok alkalmazásával próbált megoldást találni, és például jelezte akemény és lágy párok (n — ny, t — ty) kiilonbségét, vagy alkalmas volt az s —sz/§-s;zs—z/Z-zZ megkülönböztetésére. A korabeli magyar nyelvemlékekben (tn. Huszita Biblia) is látható, hogy a huszita módszer közelebb állt a magyar hangrendszer jelöléséhez, mint a latin."7 A mellékjeles megoldás megfelelt a cseh mellett a többi, ugyancsak a római keresztény kultúrkörhöz tartozó nyugati és déli szláv nyelvnek is olyannyira, hogy az írásrendszereik — kisebb eltérésekkel — ma is ezen alapulnak, a magyarban viszont ezt megelőzően, majd párhuzamosan jelen volt a mellékjel nélküli, betűkapcsolatokra épülő írásmód is. A SZÉPIRODALOM SZEREPE A NEMZETI NYELVEK KIALAKULÁSÁBAN A népnyelvek egy része lassan, több évszázad alatt nemzeti nyelvvé alakult — ezt a tudati változásokon, a társadalmi és oktatási-tudományos szempontokon és igényeken kívül még egy tényező segítette: az anyanyelvű irodalom írásos műfajainak megjelenése. A népköltészet szóbeli műfajai, a varázslóénekek, siratók, ringatók, mesék, hősi énekek, mondák stb. az ősidőktől kezdve, folyamatosan léteztek, de mivel a kereszténység előtti kultúra eszmeiségét hordozták, a római katolikus egyház ideológiájába nem illettek bele. Az írott, elsősorban egyházi témákról szóló szépirodalom (szentek élete, legendái), valamint az államiság létét igazoló történeti munkák (krónikák, geszták) nyelve kezdetben ugyanúgy a latin volt, mint ahogy a tudomány, az oktatás és a jog nyelve is. Minthogy azonban a latin nyelvű egyházi kultúrával párhuzamosan a különféle társadalmi rétegek, a nemességtől, a polgárokon, iparosokon át a parasztokig a saját nyelvükön is igényelték a szórakozást, az érzelmek kifejezését versekben, énekekben, de szükségük volt a hősi eposzok példamutatására is, meg kellett jelennie a népköltészet mellett az anyanyelvű szépirodalomnak, színjátszásnak is. Francia nyelvterületen például már a 11. században megtalálhatók a hősi énekek (pl. a Roland-ének), a lovagi eposzok — később a lovagregények is, a déli országrészeken pedig nem a francia, hanem a provanszál nyelvű trubadúrköltészet virágzott. A vándorénekeseknek köszönhetően lassan egész Európában elterjedt ez a költészet: helyi követőkre talált, akik saját anyanyelvükön írtak szerelmes énekeket, a bor élvezetét, a vidámságot hirdető verseket, a piactereken pedig vásári komédiások szórakoztatták színműveikkel a nézőket. 77 Anyelvemlekrölläsd az Országos Széchényi Könyvtár Nyelvemlékek című összeállítását: http:// nyelvemlekek.oszk.hu/ism/becsi kodex (Letöltés: 2023. március 21.) s 126 +
