Oldal 81 [81]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP a kulturális gyarmatosítás egyik eszköze. Az első változatot, ami a helyi nyelvek és civilizációk elnyomására törekszik, Bochman nyelvi kolonializmusnak nevezi, amásodikat, ahol a nyelvi és kulturális propaganda kapcsolódik össze, nyelvi exportnak. A kelet-közép-európai nyelvi térség nyelvpolitikai gyakorlata megfeleltethető az idézett szerző gondolatmenetének. Szépe György nyelvpolitikáról és nyelvtervezésről írott tanulmányában közel tíz évvel Bochman tanulmányát követően megerősíti, valamint az európai gyakorlat alapján kiegészíti az abban foglaltakat, és felhívja a figyelmet arra, hogy 104 Egy tipikus európai államnak vagy nincs kifejtett (explicit) nyelvpolitikája, vagy ha van, akkor az megszorító, korlátozó jellegű. A korlátozó nyelvpolitika abban áll, hogy egy nyelvet a többi nyelv, s egy nyelvi változatot a többi nyelvi változat rovására fejlesztik. [...] Egy ilyen (korlátozó) nyelvi politika következményeként egy nem hivatalos nyelvet anyanyelvként beszélő, vagy a hivatalos nyelvnek egy nem sztenderd változatát anyanyelvként beszélő, ténylegesen nincs birtokában a többséggel azonos társadalmi lehetőségeknek. Ez még akkor is így van, hogyha az illető kétnyelvű vagy diglossziás (vagyis azonos nyelven belül két eltérő változatot beszélő). A családi és nyilvános térben történő nyelvválasztás és nyelvhasználat, a kétnyelvűség, valamint az elsőnyelvhez és a hivatalos másodnyelvhez (államnyelvhez), valamint az idegen nyelvekhez való hozzáférés módja és minősége kulcskérdés a világ minden részén, nemcsak Kelet-Közép-Európában. A nyelvpolitika — mint a fentebb bemutatott, szerteágazó témakörök kutatásával, működésével foglalkozó tudományterület kétségtelenül meghatározó a nyelvi térségek, szövetségi rendszerek, ellentétek megértése szempontjából. ÖSSZEGZÉS A fejezet azokat a nyelvtudományi területeket tekintette át, amelyek közvetlenül hozzájárulnak Kelet-Közép-Európa nyelvi szempontú vizsgálatához, meghatározó jegyeinek körvonalazásához. A keretet az időrendben is első terület, a nyelvtipológia adta, ehhez kapcsolódott az areális nyelvészet, valamint a kontaktológia, végül a társadalmi két- és többnyelvűség és a legfiatalabb kutatási terület, a nyelvpolitika bemutatása. 14 Szépe György: Jegyzetek a nyelvi tervezésről és a nyelvpolitikáról, in Nyelvpolitika: múlt és jövő, Pécs, Iskolakultúra, 2002, 11—42. 105 Uo., 17. + 79 +
