Seite 62 [62]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG létrejöttéhez vezetett." Az orosz esetében tehát nem lehet térben és időben kiterjedt areális hatásokról beszélni. A magyarban is megjelentek az orosz novellák, regények, drámák közvetítésével azok a nemzetközivé vált műveltségszavak, amelyek eredeti formájukban és jelentésükkel illeszkedtek be a nyelvbe (trojka, szamovár, matrjoska, pirog, vodka), majd a második világháború idején a tükörfordításként vagy reáliaként átvett szovjet politikai terminusok (sovjet — tanács; zabrat’ — zabrálni felvenni vkitől valamit; malenkij robot meghatározatlan idejű kényszermunka). A legutóbbi idők két legnépszerűbb orosz eredetű nemzetközi szava, amely nemcsak ebben a régióban terjedt el, hanem az egész világ megismerte: a glasznoszty és a peresztrojka. A szláv nyelvek szétválása viszonylag későn, a 11-12. században fejeződött be. A szétválásban Karel Horálek szlavisztikai tankönyve szerint a magyarok Kárpátmedencébe való betelepedésének is szerepe volt: ,,érkezésiikkel a szlávságot földrajzilag két különálló részre osztják, amelyeken belül még további válaszfalak keletkeznek államhatárok formájában, amelyek akadályozzák a társadalmi érintkezést s ezzel a nyelvi változások nagyobb földrajzi elterjedését is7."? A magyar nyelv szempontjából fontos, hogy kezdetben a szláv nyelvek általában mint egy új kultúra átadói szerepeltek, és szinte lehetetlen elkülöníteni, hogy melyik ma ismert nyelv játszott domináns szerepet, viszont később, a 16-17. században már pontosan meghatározható az átadó nyelv. Természetesen nemcsak a magyarra, hanem egymásra is hatással voltak — igy a cseh és a szlovák, a szerb és a horvát dialektusok közvetlenül és folyamatosan is hatottak egymásra, a nyugati és a déli szláv nyelvek pedig a belső vándorlásokkal összefüggésben, szakaszos areális jegyeket mutatnak. Ezeknek az areális kapcsolatoknak az intenzív szakasza a térség nyelveinek sztenderdizálásáig, tehát a normatív (irodalmi) változatok létrejöttéig tartott, majd a 20. században, az új államok megalakulásával kezdődött újra, amikor a kisebbségi-tôbbségi viszony mentén új értelmezést kapott. Ezzel a szakasszal viszont már a kétnyelvűség-kutatás és a kontaktológia foglalkozik. 7 Csernicskó István: Az ukrán szociolingvisztika nyelvszemlélete a szurzsik megítélésének tükrében, in Kontra Miklós et al. (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában, Budapest, Gondolat, 2013, 119-136. ”? Horälek: Bevezetes a szlav nyelvtudomanyba, 70. +60 *
