Oldal 58 [58]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG hivatalos nyelv. Megjelentek a német településnevek, amelyek sokszor a hagyományosan használt elnevezések tükörfordításai voltak, így pl. a szláv eredetű Pest (’siitni’) német neve Ofen (’kemence’) lett, az öt templomról elnevezett Pécs pedig Fünfkirchen." A különféle korokban és területeken (nemesi megnevezések — gróf; herceg; ételnevek — pástétom, cukor; katonai szókincs — harc, ostrom, blokád) természetesen nem ugyanolyan intenzitással jelennek meg a jövevényszavak.?? Például az 1526-ig tartó ómagyar korban még lényegesen magasabb a szláv nyelvekből származó közszavak száma, Magyarország három részre szakadása után viszont, amikor a Magyar Királyság az osztrák uralkodóház fennhatósága alá került, a mindennapok nagyobb arányú bevándorlása mellett a német hivatalos nyelv használata is felerősödött, sőt a katonaság számára ez lett a vezényleti nyelv, ami az ország lakosságára — anyanyelvétől függetlenül — meglehetősen széles körben hatott. Megnőtt a jelentősége az osztrák fővárosnak és a németek által lakott több (közeli) värosnak, igy Pozsonynak (Preßburg), Sopronnak (Öfen) is, ez pedig a társadalmi élet minden szintjére, így a nyelvhasználatra, a mindennapok nyelvi érintkezésére is hatással volt. Az etnikailag vegyes lakosságú településeken a mindennapokban is hasznos kétnyelvűség lehetett a jellemző, aminek sokféle foka és szintje lehetett. A német nyelv is vett át szavakat a magyarból és máshonnan is, ilyenek a Paprikahuhn (paprikáscsirke), a Mulatschag (mulatság), Kutsche (kocsi), Csardas (csárdás), amelyek nemcsak a németben hanem más, távolabbi európai nyelvekbe is átkerültek mint , magyar eredetű vándorszavak"."?? Az areális nyelvi hatások magasabb minősége jelent meg a szövegszerkesztésben, a stílusban, a szakszókincs átvételében, amikor a reformáció idején a peregrinus diákok német (Göttingen, Wittenberg, Heidelberg stb.) és németalföldi egyetemeken tanulták a különféle társadalom- és természettudományokat, majd szülőföldjükre visszatérve igyekeztek alkalmazni a tanultakat. A német a tudományok területén is presztízsnyelvvé vált, a műszaki tudományokat például az osztrák és magyar hatalmi viszonyok alakulása szerint hol németül, hol magyarul oktatták. Hasonló, a nyelv és a társadalom minden rétegére kiható kapcsolat a cseh és a német areális viszonyában figyelhető meg. Részben a protestáns egyházban, részben az egyetemi oktatásban kiemelt szerep jutott a német nyelvnek, sőt a 19. század közepén úgy látszott, hogy a cseh nyelv sorsa az 61 Mollay Käroly: A német-magyar nyelvi érintkezések, in Balazs Janos (szerk.): Nyelviink a Dunatájon, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989, 236. 62 Gerstner Käroly: Szökeszlettörtenet. A német jövevényszavak, in Kiss Jenő — Pusztai Ferenc (szerk.): A magyar nyelvtörténet kézikönyve, Budapest, Tinta, 2018, 255-256. 3 Fazakas Emese: Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2007, 196. s 56"
