Seite 51 [51]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP A rendelkezésre álló tanulmányok többsége nyelvtörténeti oldalról közelíti meg a témát," de vannak átfogó igényű, az egy areához tartozó nyelvek szoros összefonódása révén létrejövő, ún. nyelvszövetség lehetőségét is vizsgáló írások, sőt megjelent a kétnyelvűség és a történeti szociolingvisztika szempontjait figyelembe vevő kontaktológia is a területi kapcsolatban álló kelet-közép-európai nyelvek vizsgálatában, amit külön fejezet mutat be röviden. A legutóbbi kutatási irányok közül még idesorolható a magyar nyelvterületen, magyar kutató által alig müvelt eurolingvisztika, amely az összehasonlító nyelvészet új kutatási irányaként Európa nyelvi sajátosságait (mondatfajták, szórend) vizsgálja úgy, hogy épít a történeti nyelvészet, a nyelvtipológia, az areális nyelvészet és a kontrasztív nyelvészet eredményeire, módszereire: a nyelvi korpuszok felhasználásával keresi azokat a konvergenciajelenségeket, amelyek az egymással nem rokon európai nyelvekben megfigyelhetők." Az utóbbi évtizedekben, a kognitív nyelvszemlélet elterjedésével összefüggésben az areális vizsgálatok egy további új szemponttal, a nyelvi világkép feltárását célzó, összevető jellegű nyelvvizsgálatokkal bővültek. A kutatások célja az, hogy feltárják a nyelv, a gondolkodás és a kulturális kapcsolatok közös vonásainak gyökereit, kategorizálják az emberi világkép alapelemeinek tágabban és szorosabban összetartozó egységek szerint. Vizsgálják például az ember, a haza, a család, az élet, a halál, a munka, a pénz fogalmi mezőit, az ezekkel kapcsolatos szemantikai egységeket, frazeologizmusokat többnyire az együtt élő népek és nyelvek szempontjából. Ezeknek a kutatásoknak van egy általános, elméleti síkja, amellyel itt nem foglalkozunk, ? és van egy olyan síkja is, amely segíthet az egy területen élő, különböző nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező etnikumok gondolkodásának megértésében. Ez egy lehetséges új kutatási irányt, sőt társas nyelvészeti szemléletváltást is hozhat majd az eddig leginkább összevetésekre, dialektológiai vizsgálatokra támaszkodó areális nyelvészetben. 50 Balázs János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989. 51 Az eurolingvisztika és egy magyar részvétellel folyt, az alapvető mondatfajtákat, főként a kérdőmondatot vizsgáló, kilenc nyelvre kiterjedő nemzetközi kutatás rövid, közérthető bemutatása olvasható az Élet és Tudomány c. lapban: Péteri Attila: Nyelvi egységesülés Európában? Eurolingvisztika, Élet és Tudomdany, LXVIIL. évf., 2013/47, 1478-1480. 52 A nyelvi világkép vizsgálatával foglalkozik egyebek között Janusz Baáczerowski: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban, Budapest, Tinta, 2008; Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv, Budapest, Osiris, 2000; Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban, Budapest, Tinta, 2010; Magyari Sára: A nyelvi világkép a magyar és a román nyelvben, Nagyvárad-Kolozsvár, Partium — Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015. .49 c
