Oldal 47 [47]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP szlovákul on ide [6 megy] — múlt időben: on isiel/isla [ment], mind az agglutinaló típusjegyek, elsődlegesen a három grammatikai nem szerinti névszóragozásban (himnem: toho stareho muZa = azt az idős férfit; nőnem: tu peknú stanicu - azt a szép állomást; semleges nem: na tom volnom meste -— azon a szabad helyen). Emellett érdemes az areális kapcsolatokra is figyelmet fordítani az egymás mellett élő, de nem azonos családba tartozó, sőt akár tipológiai szempontból is máshova besorolt nyelvek esetében, mivel az együttélés és az annak következtében kialakuló kétnyelvűség hatására akár a grammatikai rendszerek is közeledhetnek egymáshoz. Az azonos területen eltöltött idő azonban fontos tényező, hiszen a kölcsönzések nyilvánvalóan megelőzik az areális jegyek létrejöttét, sőt a továbbvándorlás miatt nem is jön létre összefonódás. A török nyelvrokonság kérdése például többször is felmerült a nyelvtudomány története során, miközben itt minden bizonnyal az azonos területen való intenzív együttélés jelenti a magyarázatot a magyar nyelv török eredetű elemeire." Sándor Klára az e témakört tárgyaló, problémafelvető tanulmányában rámutat arra, hogy a nagyszámú lexikai átvétel mellett igazolhatók az areális, tehát a nyelvi rendszert ért török hatások is, így például az ő fonémává válása, az igeneves alárendelés konzerválása, az igeidők differenciálódása. A történeti szempontból bizonyított együttélés a honfoglalást megelőző időszakban sok egyéb kölcsönhatás mellett az areális nyelvészet érdeklődésére számot tartó jelenségeket is hozott." A nyelvtipológia története sem mentes a tévedésektől és a túlzásoktól, de ez a formálódó és egyre differenciáltabbá váló nyelvtudományi megközelítések esetében ugyanúgy természetes, mint más tudományok esetében. August Schleicher például Hegel filozófiájának hatására először úgy vélte, hogy az izolálás jelenti a tézist, ahol a szó egységet alkot, de a grammatikai funkció nem látható, az agglutinálás képviseli az antitézist, mivel ott a grammatika kifejeződik, de ezzel a szó egységessége is megszűnik, részekre bomlik, a flektálást pedig szintézisként értékelte, mert ebben az esetben megmutatkozik mind a szó egysége, mind annak grammatikai funkciói. Ez a rendszerezés egyben a nyelvek feltételezett fejlettségét is mutatta. A későbbiekben tovább vizsgálta a morfológia szerepét, és megállapította, hogy ez nem elégséges a nyelvrokonság 33 A vitáróllásd pl. Pusztay János. Az , ugor—török háború" után. Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből, Budapest, Magvető, 1977, 92-107; Sinkovics Balázs: Vámbéry és a magyar—török rokonság. historica 112 089-098.pdf (u-szeged.hu) (Letöltés: 2023. február 8.) 4 Sándor Klára: A török-magyar nyelvi kapcsolatok újraértelmezésének lehetőségei, in Klima László — Türk Attila (szerk.): Párhuzamos történetek. Interdiszciplináris őstörténeti konferencia a PPKE Régészettudományi Intézetének szervezésében, Budapest, 2020. november 11-13. PPKE, BTK — MOK, Martin Opitz, Budapest, 2021, 94-96. +45 »
