OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG A 9. térkép készítőjének magyarázata szerint a térség középső részén található zöld szín jelzi a kelet-közép-európai országokat. Látható, hogy Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország csak kis része tartozik egyértelműen ide. Azonban leszögezhetjük, hogy ez utóbbi ország teljes egészében a térség része, még akkor is, ha a történelmi múltját tekintve Dubrovnikot, a valamikori Raguzát és környékét dél-európai, itáliai jegyek határozzák meg mind nyelvi, mind kulturális szempontból, és az Isztriai-félsziget déli része, Rovinj, Pula is inkább délies vonásokat mutat. A másik három ország esetében Ukrajna nyugati határsávja (Kárpátalja), Románia Kárpátokon inneni területe sorolható ebbe a régióba, Szerbia azonban — noha keleti keresztény, ortodox hagyományokat képvisel, elsősorban az egykori Jugoszláviában betöltött szerepe miatt tartozik ide, és ugyanilyen okokból indokolt lehet a három vallást és kultúrát képviselő, meglehetősen ingatag állam, Bosznia-Hercegovina besorolása ehhez a régióhoz. Oscar Halecki a Nyugat peremvidékének tekintette Kelet-Közép-Európát. 1952-ben megjelent monográfiájának bevezetőjében olvashatók az alábbi gondolatok a térség elnevezéséről:?? E térség, amely népeinek megannyi közös élménye ellenére sosem alkotott történelmi egységet, földrajzilag sem egységes, és az összes többi történelmi régióhoz hasonlóan a határai sem voltak állandók. Ebből adódik mindjárt az első nehézség: milyen valóban találó névvel illessük Európa ezen részét. A nehézséget csak fokozza, hogy a kontinens bizonyos számú régióra való szokványos felosztása mind mesterséges. Ha csak kettőt különböztetünk meg, Nyugat-, illetve Kelet-Eurdpat, képtelenség megfelelő helyet találni egy olyan térségnek, amely teljes egészében egyik részhez sem tartozik. Ha ezt kiegészítjük egy Közép-Európa-koncepcióval is, tüstént le kell szögeznünk, hogy ennek a központi régiónak lényege a kettősség. Nyugati, egyöntetűen német szárnyától eltekintve csak a keleti részét azonosíthatjuk durván azzal az , új" vagy ,ismeretlen" kutatási területtel, amelyet most be kívánunk illeszteni az európai történelem általános keretei és mintái közé. Ennél az oknál fogva a Kelet-Közép-Európa elnevezés látszik a legmegfelelőbbnek. Ha felsoroljuk a Közép-Európához tartozó országokat, és visszatekintünk az általuk bejárt történelmi útra, kitűnik a hasonlóságuk. Németország és Ausztria mellett a volt Csehszlovákia, Magyarország, Románia nyugati része, Ukrajna nyugati része, Lengyelország, esetleg a balti államok, Észtország, Lettország, Litvánia, valamint a volt Jugoszlávia északi és nyugati területei sorolhatók ide. 39 Oscar Halecki: A nyugati civilizáció peremén. Kelet-Közép-Európa története, ford. Szilágyi Tibor, Budapest, Osiris-Szäzadveg-2000, 1995, 12. s 39 e