Oldal 35 [35]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG Magyarország volna az uj szövetség természetes geográfiai központja. Ő volna az összes tagállamok szerves és nélkülözhetetlen összekapcsolója. Nélküle gazdasági és kulturális integráció az egyes államok között alig képzelhető el. Ezért látjuk egész történelmi fejlődésünk folyamán, hogy Magyarországgal minduntalan szervesebb kapcsolatba jutottak a szomszédos államok: Lengyelország éppúgy, mint Dalmácia, Szerbia éppúgy, mint a Havasalföld. Igaz, hogy ez a kapcsolat laza, feudális kapcsolat volt, de azért lehetetlen észre nem venni a reálisabb, mélyebb érdekszolidaritást a pusztán fegyveres, dinasztikus összeköttetések mögött. Magyarország mindig a nyugati — természetesen elsősorban német - kultúra közvetítő szerepét vitte Kelet és Dél felé." Más nemzetek gondolkodói, így a cseh Eduard Benes, aki a kelet-közep-euröpai Szabad Népek Szövetsége létrehozását kezdeményezte 1941-ben, Tomás$ Garrigue Masaryk, az első Csehszlovák Köztársaság államelnöke és a szlovák Milan Hodza a két világháború közötti években olyan közép-európai szövetséget képzeltek el, amelynek központi eleme egy lengyel—csehszlovák összefogás lett volna, de a történelmi helyzet ezeknek a terveknek sem kedvezett.?§ A kelet-közép-európai térségről, a dunai államszövetség létrejöttét megakadályozó külső és belső tényezőkről alapos áttekintést ad Bibó István A keleteurópai kisállamok nyomorúsága című esszéjében." Bibó az együttműködést akadályozó tényezők gyökerét abban látja, hogy a térségben a nyelv- és az országhatárok nem estek egybe, és az itt élő népek kizárólag a nyelvi alapon szerveződő nemzetállam létrehozásában látták a biztos jövőjüket, a minden országra jellemző nyelvi nacionalizmus pedig kizárja a szövetséget. Bibó hangsúlyozza, hogy északról és nyugatról egyaránt értetlenül néznek a közép- és kelet-európai , nyelvi háborúkra", " noha arrafelé sem ismeretlen a nyelvhasználati vita. A nyugat- és észak-európai nyelvi vitákban olyan ellenfelek állnak egymással szemben, we akiknek a számára a demokrácia meglévő és jól értékelt szerzemény, a nyelvi vita viszont nem letkerdes. |...] A közep- és kelet-európai nyelvi háborúkat azonban — szemben a Jászi Oszkár: A Monarchia jövője. A dualizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok, Budapest, Uj Magyarország Részvénytársaság, 1918, 69. Bán D. András: Föderációs és konföderációs tervek Kelet-Közép- és Délkelet-Európáról 1939-1947, in Romsics Ignác (szerk.): Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és 20. században, Budapest, Teleki László Alapítvány, 115—158; Gulyás László — Tóth Istvan: Milan Hodza első Közép-Európa tervének magyarországi fogadtatása, AETAS, XXI. évf., 2006/1, 109—119. 29 Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága, 1946, http://mek.oszk.hu/02000/02043/ html/194.htmil (Letöltés: 2023. január 7.) Kötetben: Vida István (szerk.): Válogatott tanulmányok, II. kötet, Budapest, Magvető, 1988, 185—266. 30 Uo., 228. + 33 +
