Oldal 33 [33]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG Kossuth először 1850-ben egy Teleki Lászlónak írt levelében vázolta fel egy Magyarország központú államszövetség tervét, amelyben nemcsak a közvetlen szomszédok, hanem a lengyelek, csehek is szerepeltek volna. Ugyanez foglalkoztatta a szabadságharc másik ismert alakját, Klapka Györgyöt is. A Kossuth nevével összekapcsolt, 1862-ben kiadott tervezet? kidolgozója, amint Hermann Róbert tanulmányában olvasható, Klapka volt.? Mindketten hittek abban, hogy a térség országainak közös érdeke egy erős szövetségi állam létrehozása. Az így létrejövő állam segíthetett volna a korábbi vitás nemzetiségi ügyek békés rendezésében is. Kifelé a tagállamok külügyi, kereskedelmi, pénz- és vámügyei közös irányítással és képviselettel működtek volna, viszont belül, a törvényhozásban a szövetségben részt vevő népek arányos képviselete mellett érvelt a tervezet. A mi szempontunkból a nyelvhasználattal kapcsolatosan megfogalmazott gondolatok különösen fontosak, mivel tükrözik azokat a tapasztalatokat, amelyek a magyar nyelv hivatalossá tételének folyamatában ellenállást váltottak ki a nem magyar népesség körében: a) Minden község maga határoz hivatalos nyelve fölött. E nyelven fognak folyni szóbeli tanácskozásai; készülni jelentései és levelei a megyefőnökhöz, kérvényei a kormányhoz és a diétához. Minden község maga szabja meg azt is, iskoláiban melyik legyen a tannyelv. b) Minden megye szótöbbséggel dönti el, hogy a közigazgatásban melyik nyelv használtassék. E nyelven fognak folyni a szóbeli tárgyalások, szerkesztetni a jegyzőkönyvek s a levelezések a kormánnyal. A kormány viszont szintén e nyelven válaszol, s fogalmazza minden rendeletét. c) A parlamenti tárgyalásoknál minden képviselő tetszés szerint használhatja az országban divó nyelvek bármelyikét. d) A törvények a megyékben és községekben otthonos valamennyi nyelven fognak közzététetni. Ezek a gondolatok akkor fogalmazódtak meg, amikor a kelet-közép-európai — vagy Kossuth és követői megnevezésével a , dunamenti" — népek nyelvi tervezése eljutott a státustervezés szakaszába, a korábbi lokális hovatartozástudat helyébe a nyelvi identitás lépett. Ezt tekintetbe véve még hangsúlyosabb szerepet kap az ebben a tervezetben indirekt módon jelen lévő kollektív jog, a különféle etnikumok egyenrangúsága. Sajnos a történelmi helyzet nem kedvezett a 24 Kossuth Lajos: A ,Dunai Szovetség” tervezete, 1862. majus 1. http://mek.niif.hu/04800/04882/ html/szabadku0178.html (Letöltes: 2023. februär 10.) 3 Hermann Róbert: Kossuth konföderációs koncepciója. A magyar emigráció elképzelései az együttélés üjraszabälyozäsära 1849-1867, Rubicon, XXIX. évf., 2018/2, 11-12. + 31°
