Oldal 23 [23]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA A FÖLDRAJZ SZEMSZÖGÉBŐL térséget szerinte leginkább az átmenetiség jellemzi mind éghajlati, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból, akár északról délre, akár nyugatról keletre nézzük a térképet. Végül megállapítja, hogy , Minden, viszonylagosan állandónak tekinthető földrajzi különbség ellenére ugyanis a történelemben találjuk meg azt az alapvető tényezőt, amely Közép- és Kelet-Európát végül is a fejlődésnek más, a kontinens nyugati területeitől eltérő útjára vezette. Közép- és Kelet-Európa éppen ezért számunkra elsősorban történeti fogalom, tartalmát mindenekelőtt a történeti-gazdasági fejlődés sajátos útja adja meg." Közép-Európa, aminek csak részben van földrajzi szempontból is meghatározható területe, véget ér a magyar kultúra keleti határánál: így a Kárpátok vonulatától mint természetes határvonaltól Ukrajna nyugatra eső része, Kárpátalja tartozik még ide, valamint Románia középső, székelyföldi területe is. Ezektől keletre viszont egy más kultúrkör kezdődik, amit Kelet-Európának nevezünk, bár a természeti képződmények nem segítik a közép-európai térségtől való elhatárolását. A Kelet-Közép-Európa terminust következetesen, ebben a sorrendben (kelet 55 közép) célszerű használni, amikor az európai, nyugati keresztény kultúrkör keleti felén található, de a , nyugattól" évtizedekre elzárt országokról beszélünk. Közép-Európa keleti részéről, nem pedig Kelet-Európa középső részéről van szó. Megállapítható, hogy az ebbe a kategóriába való tartozás nem földrajzi, hanem eszmei, kulturális dimenziók mentén értelmezhető. A történelmi és művelődéstörténeti összetartozás alapjait a következő fejezet tárgyalja, előtte azonban szűkítsük a kört tovább, a Kárpát-medencére. KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS A KÁRPÁT-MEDENCE A Kárpát-medence Közép-Európa keleti területének egy sajátos régiója, amely az őskor óta lakott. Kontinentális éghajlata egészen a legutóbbi évtizedekig jól elkülöníthető négy évszakra osztotta az évet. Alföldi és dombsági területeinek, folyóvizeinek köszönhetően kiválóan alkalmas a mezőgazdasági művelésre, a búza-, kukorica-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre, valamint az állattartásra egyaránt. Földrajzilag pontosan körülhatárolható egység ez a valamikori Pannontenger helyén kialakult medence, amelynek természetes határát az azt körülölelő hegylánc, a Kárpátok vonulata jelöli ki (lásd a 6. térképet). A földrajztudományi írásokban hagyományosan a földtörténeti szempontok alapján meghonosodott 6 Uo. 21. + 21°
