Seite 20 [20]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG húzódik. A térképről az is leolvasható, hogy a Baltikumot a készítők Közép-Európa részének tekintik. A közép-európai régió nyugati határait Németország, Luxemburg, Svájc, déli határát Horvátország, az északkeletit Észtország, Lettország és Litvánia keleti határa, a keletit pedig Ukrajnában és Romániában nem az államhatár, hanem a Kárpátok hegyvonulata alkotja. A déli határ tekintetében (Horvátország, Szlovénia) ugyanakkor célszerű különbséget tenni még földrajzi szempontból is az északabbra található, minden szempontból közép-európai jegyeket mutató országrészek és ugyanezen országok mediterrán, tengermelléki területei között. KÖZÉP-EURÓPA És KELET-KÖZÉP-EURÓPA Sokan vitatják, hogy érdemes-e a címben szereplő két elnevezést használni ahelyett, hogy egyszerűen Európának neveznénk a térséget, hiszen földrajzi és kulturális értelemben, legfőbb jellemzőiket tekintve összetartoznak a térképen feltüntetett országok. Ugyanakkor vannak olyan - a többi régiótól eltérő — közös, de nem minden esetben geográfiai természetű jegyek, amelyek a Kelet-Közép-Európához sorolható országokat történeti-kulturális szempontból jellemzik, de nem jellemzik sem Kelet-, sem Észak-, sem Dél-Európát. Ezért indokolt a külön megnevezés, sőt még kisebb régiók, így pl. a több országot is magában foglaló Kárpát-medence elkülönítése is. Ilyen közös jegyek például, hogy az országhatárokat többnyire nem a természetes határvonalak (folyók, hegyek, nyelvhatár) mentén húzták meg a régióról döntő nagyhatalmak és nem a szomszédos országok; a megváltoztathatatlan határok akár többször is megváltozhatnak: Jugoszlávia (1918—-1991) és Csehszlovákia (1918—1992) valamikori területén ma már önálló államok osztoznak. A gazdaságföldrajz szempontjából pedig a térség egészére ugyancsak jellemző, hogy bár az Európai Unió politikai és gazdasági csoportjához tartozik a régió országainak többsége, a gazdasági és jóléti mutatóik messze elmaradnak a közép- és nyugateurópai tagállamoktól. Ennek egyik oka az lehet, hogy már a nyolcvanas évek végétől kezdve, majd az unióhoz való csatlakozás óta is százezrek hagyták el a keletközép-európai országokat, ráadásul főként fiatalok, közepesen vagy magasan képzett szakemberek, akik más országokban járulnak hozzá a gazdasági haszon gyarapodásához. A fő célországok: Németország, az Egyesült Királyság (a Brexitig), Ausztria, valamint a skandináv államok. Egy 2020-ban publikált tanulmány szerint? ez az érintett államokban jelentős népességcsökkenéshez, elöregedéshez fog vezetni: ? Siskáné Szilasi Beáta — Halász Levente: A kelet- és közép-európai gazdasági alapú kivándorlás mint életstratégia, in Berghauer Sándor et al. (szerk.): Társadalomföldrajzi folyamatok KeletKözép-Európában, I., Uzhhorod, “RIK-U” LLC, 2020, 212. +18 +
