Oldal 12 [12]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG A kötet tehát interdiszciplináris jellegű, hiszen a területet már eddig is több tudomány vizsgálta a saját szemszögéből, és számtalan könyv, tanulmány látott már napvilágot a történettudomány, a politológia, a kisebbségtudomány, a földrajztudomány területén, amelyekre alapozva, valamint kiegészítve a nyelvtudomány közvetlenül idekapcsolódó szakterületeinek eredményeivel választ keresünk arra a kérdésre, hogy Kelet-Közép-Európa értelmezhető-e nyelvi térségként is. A számos könyvben és tanulmányban olvasható ismeretek mellett nem könnyíti meg az olvasó dolgát, hogy nincs Kelet-Közép-Európának egyetlen elfogadott definíciója, nem egységes az idesorolt országok listája sem, bár a kutatók egyetértenek abban, hogy vannak olyan közös sajátosságok, amelyek miatt mindenképpen szükség van a régió elkülönítő megnevezésére és a többi európai területhez való viszonyának feltárására. Mivel ennek a régiónak a gondolkodását a nemzetállami lét története és ennek nyelvi szimbólumrendszere határozza meg, külön fejezet foglalkozik a régió szláv, neolatin és finnugor nemzeti nyelveinek kialakulásával, az egyes nyelvek társadalomtörténetével, nyelvjárási sajátosságaikkal, a sztenderdhez vezető útjukkal. Azonban vannak a régióban olyan nyelvek is, amelyek beszélői nem mondhatnak magukénak önálló országot, hanem sok országban telepedtek le az idők során rövidebb-hosszabb időre, ez pedig nyomot hagyott a nyelvükben is. Ezeket a nyelveket a szakirodalom területfüggetlenként tartja számon. Ez a könyv csak a Kelet-Közép-Európában elhelyezkedő, hasonló történelmi, (nyelv)politikai utat bejart országok nemzeti nyelvhez vezető útjával foglalkozik: Csehországgal, Szlovákiával (a valamikori Csehszlovákiával), Ukrajna Magyarországgal határos részével, különös tekintettel Kárpátaljára, Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával (a valamikori Jugoszlávia tagállamai közül), valamint a fentieken túl - érintőlegesen — a régió történelmét meghatározó Ausztriával (az Osztrák-Magyar Monarchiával) és a történelmi, művelődés- és kapcsolattörténeti szempontból többször is kiemelkedő szerepet betöltő Lengyelországgal. Az egyes fejezetekben hosszabb szakirodalmi idézetek is helyet kaptak, amelyek alkalmasak lehetnek akár a közös megbeszélésre, a szemináriumokon való feldolgozásra, megvitatásra is. A felhasznált irodalom teljes bibliográfiája és a képek, térképek forrásjegyzéke a kötet végén kap helyet, de a szöveghez kapcsolt lábjegyzetek segítségével már olvasás közben is tájékozódni lehet arról a hatalmas mennyiségű könyvről és tanulmányról, amely a térségről az elmúlt évtizedekben készült. Jó utat kívánok Kelet-Közép-Európa nyelveinek felfedezéséhez! Pozsony-Budapest, 2023. Nádor Orsolya +10 +
