Oldal 11 [11]
OCR
LECTORI SALUTEM me A könyv története tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke választható tantárgyként meghirdette a horvát anyanyelvű, hungarológia mesterszakos hallgatóknak a Közép-európai népek és nyelvek című tantárgyat. Kiderült, hogy a saját élményeiken és tapasztalataikon túl szinte semmit sem tudnak a régió hasonló utat bejárt nyelveiről, és többnyire nem értik az egyes nyelvek beszélői közötti konfliktusok gyökereit. Hallottak a latin és a német nemzetközi közvetítő nyelvi szerepéről, de az orosszal és az angollal már nem tudták összekapcsolni a korábbi közvetítői funkciókat. A tantárgy tartalma és a jelen kötet tervezete velük együttműködve, a szemináriumokon szerzett tapasztalatok alapján formálódott, de a téma összetettsége, érzékenysége miatt félbemaradt, és csak 2021-ben, a pozsonyi Comenius Egyetemen Népek és nyelvek Kelet-Közép-Európában címmel meghirdetett választható tantárgy, a magyartanár- és szerkesztő szakos hallgatókkal való együttes munka hozta meg a könyv megírásához szükséges újabb lendületet. A könyv egyik célja, hogy áttekintést nyújtson a Kelet-Közép-Európában élő népekről és nyelveikről az e címen meghirdetett tantárgy hallgatói, a középeurópai tanulmányokat folytatók és a nem egyetemista érdeklődők számára egyaránt. A másik cél az, hogy a nyelvtudomány oldaláról járuljon hozzá a politológusok, történészek és geográfusok által már közel két évszázada kutatott régió jellemzőinek megértéséhez. A téma többoldalú tudományos megközelítést igényel, ezért a történelmi, népiségtörténeti, politológiai, kisebbségtudományi, geográfiai és irodalomtörténeti aspektus is megjelenik a központi szerepet betöltő nyelvtudományi területek mellett. Ez utóbbi esetében kiemelt szerepet kap a történetre és a változásokra egyaránt hangsúlyt helyező külső és belső nyelvi tervezés, a nyelvmenedzselés és nyelvpolitika, valamint a kontaktológia és az areális nyelvészet. A nyelvtudományi szempontok közül kiemelkedő a szociolingvisztika, a dialektológia és nyelvtervezés metszéspontjában található dialektuskontinuum fogalma, mivel ez tekinthető összekötő kapocsnak a többi, nem nyelvészeti tudományterülettel is. Az egyes nyelvtudomänyi területeket külön is bemutatja a könyv egy fejezete annak érdekében, hogy a régió szempontjából meghatározó nyelveket már erre az elméleti alapra támaszkodva tárgyalhassa, valamint azért is, hogy a nem nyelvész olvasók is otthonosan mozoghassanak a későbbiekben a nyelvészeti vonatkozások, terminusok között. “Qe
