Page 168 [168]
OCR
ÖSSZEGZÉS felvetni. De azáltal, hogy a perspektivizáció eltérő módon válhat az idézések során explicitté, az idézés nem minden esetben ugyanolyan módon valósítja meg az intertextualitás tényét. Az újrakonstruálás az idéző tevékenység során megy végbe. Az idézet csak akkor funkcionál idézetként, ha az idéző tevékenység által része lesz egy diskurzusnak. Ugyanakkor az idéző tevékenység csak akkor lép működésbe, ha egy diskurzust idézetként kívánunk saját diskurzusunkba ágyazni. Az idéző tevékenységet megjelenítő idéző rész és az idézet megalkotása tehát úgy tekinthető külön-külön egy-egy eseménynek, hogy - az idézés folyamatában — egymás kölcsönös létét teremtik meg. Mind a két, az idézés megalkotása szempontjából releváns összetevő önálló jelentésszerkezet révén dolgozódhat ki, de úgy, hogy — a kölcsönös kidolgozottság és megfelelések által — e jelentésszerkezetek az alkotás, illetve a megértés és értelmezés folyamatában össze is kapcsolódnak. Az idézés megalkotása során az idéző az idézésre szánt és a saját diskurzusával, valamint a befogadóval diszkurzív viszonyba kerülve döntéseket hoz arról, hogy az eredeti diskurzus tartalma és elhangzásának körülményei közül mit, hogyan és milyen mértékben tesz explicitté, mennyire kívánja a saját, de ezzel együtt — a perspektivizációt megvalósítva — a beágyazott megnyilatkozó perspektíváját érvényesíteni, és ezt milyen útvonalon teszi elérhetővé. Az idéző adaptív tevékenysége ezért nem csupán az eredeti diskurzusnak az adott diskurzusba történő bevonására, hanem annak minőségére és módjára is kiterjed. Egy nyelvileg már megkonstruált megnyilatkozás újrakonstruálása és idézésként való hozzáférhetővé tétele tehát egyaránt érinti az eredeti diskurzus megjelenítésének kérdését, valamint elérhetővé tételének útvonalát. Azután, hogy az aktuális megnyilatkozó az eredeti diskurzust feldolgozza, majd az idéző pozíciójába lépve az idézni kívánt megnyilatkozást vagy annak a részletét kiemeli az eredeti kontextusból, egy megnyilatkozás idézésként történő hozzáférhetővé tételekor az újrakonstruálás a következő tényezőkre terjed ki: (a) az idézet hozzáférhetővé tételét elvégző idéző rész megalkotása, e folyamat során az aktuális megnyilatkozó az idéző részben (i) eltérő módon és mértékben kontextualizálhatja az idézetet, aminek következményeként (ii) az idézésben a metapragmatikai tudatosság eltérő fokon érvényesülhet; (b) az idézet megalkotása, ami során dönthet arról, hogy (i) az eredeti diskurzusból az aktuális diskurzus kontextuális körülményeihez adaptálva mit kíván idézni, (ii) az idézni kívánt megnyilatkozás önállóságát milyen fokon kívánja megjeleníteni. Az aktuális megnyilatkozó az újrakonstruálás folyamatában az eredeti, idézni kívánt megnyilatkozást jellemző nézőpontjával is kapcsolatba lép. E folyamat során az idézést jellemző nézőpontrendszert megalkotva dönthet arról, hogy (c) a beágyazni kívánt diskurzust jellemző referenciális központot milyen módon kívánja érvényesíteni, + 166 +
