Page 117 [117]
OCR
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN mondás beszédaktusát neutrálisan leképező mond, illetve a beszédaktus medialitását megjelenítő ír, továbbá az idézés nyelvi tevékenységét megjelenítő idéz igék hasonló képet fognak felmutatni az idézésben működő mutató névmás tekintetében; (ii) a mondás beszédcselekvését specifikusabban (említ és hangsúlyoz), illetve specifikusan (bizonygat és firtat) elérhetővé tevő igék mellett a mutató névmási elemek ritkábban szerepelnek, mivel ezek az igék már önmagukban elvégzik a figyelemirányítás műveletét azáltal, hogy a MONDÁS egy összetevőjét állítják az előtérbe. Ebből következően viszont (iii) ezen igék mellett a mutató névmási elemek a deixis műveletének megvalósításával válnak a figyelemirányítás eszközeivé; (iv) az idézések a deixis megvalósulásának szempontjából fokozatiságot mutatnak. E hipotézissel összhangban a következő vizsgálati kérdésekkel foglalkozom: (a) a mutató névmási elemek mikor és milyen fokon valósítják meg a diskurzusdeixist; (b) vizsgálható-e elsáncolva ez a művelet az idézésben, illetve a hét, eltérő jelentéstartalmat kidolgozó ige, valamint más, az idézést jellemző összetevő miként befolyásolja ezt a műveletet; (c) a veláris hangrendű mutató névmások az idézés során miként valósítják meg a diskurzusdeixis műveletét; ehhez szorosan kapcsolódva d) a függő idézési módban az utalószó szerepű mutató névmás valóban megvalósítja-e azt a fentebb összegzett grammatikalizációs útvonalat, amelynek során eltávolodik a deixis műveletének kifejezési lehetőségétől. Anyag és módszer A kutatáshoz az előző fejezetben bemutatott nyelvi mintát használtam fel. Hogy a mutató névmási elemet az idézés működésében betöltött szerepére nézve tudjam vizsgálni, ezekből azokat elemeztem, amikor az idézés összetett jelenetként?"§ valósult meg. Az adatokat itt is manuálisan annotáltam, majd kvantitatív elemzéseket végeztem. A kvantitatív elemzések szolgáltak az eredményekhez fűződő megállapítások alapjául. A mutató névmásokhoz kapcsolódó vizsgálati szempontjaim a következők voltak: (a) az idéző konstrukciók eloszlása a mutató névmási elemet tartalmazó és nem tartalmazó idézések esetében, (b) a mutató névmást tartalmazó és nem tartalmazó idéző rész az idézethez képesti helyzete, (c) az idéző rész összetétele a mutató névmást tartalmazó és nem tartalmazó idézésekben. 348 Az eredményeket ismertető, összegző táblázatok ebben a fejezetben minden esetben azon idéző konstrukciókra vonatkoznak, amikor az idézés összetett jelenetben valósul meg. e 115 e
