Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000087/0000

Az idézés működése a magyar nyelvben. Funkcionális kognitív közelítés

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Csontos Nóra
Cím (EN)
The Functioning of Quotation in Hungarian
Tudományterület
Nyelvészet / Linguistics (13024)
Sorozat
Károli könyvek. Monográfia
Tudományos besorolás
monográfia
022_000087/0114
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 115 [115]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000087/0114

OCR

FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN főnevesült formái (az alábbiakban, az előbbiekben), illetve határozószók (alább, korábban), amelyek egyfelől a DISKURZUS TER, mäsfelöl a DISKURZUS IDÖ metaforäk ältal a diskurzus terbeli, illetve idöbeli összetevöit helyezik a figyelem előterébe, a TÉR esetében kihasználva az írott diskurzus vizuális térfoglalásából adódó lehetőséget. A diskurzusdeixis fontos jellemzője továbbá, hogy deiktikus funkciója mellett a koreferencia jelenségében is részt vesz, amennyiben a referenciális értelmezés megkívánja azt, hogy egy korábbi vagy egy későbbi elemet felhasználva történjen meg a feldolgozása. A mutató névmások működése az idézésben Az idéző részben — mint arról már Az idéző rész megalkotása fejezetben is volt szó — a mutató névmás nem az eredeti diskurzus egy elemét jeleníti meg. Alkalmazása az eredeti diskurzus idézni kívánt részének feldolgozása után az idéző diskurzusalakító eljárásából fakad. Az idézések közös jellemzője az, hogy a mutató névmási elem az idézetre utal, értelmezését az idézet feldolgozásával lehet megtenni. Ezen elemek tehát a teljes idézetre történő utalást valósítják meg. Ebből a szempontból az idéző újrakonstruálási folyamatának figyelemirányító eszközévé válnak. Az viszont meghatározó, hogy a mutató névmási elem az adott konstrukcióban ezt miként és milyen fokon valósítja meg. E kérdésfelvetést szemlélteti az alábbi példasor. (17a) Kertész Imre a Nobel-díj átvételekor elhangzott A stockholmi beszéd című eszszéjében ezt mondta: , Ha Auschwitzról írunk, tudnunk kell, hogy Auschwitz, egy bizonyos értelemben legalábbis, felfüggesztette az irodalmat”.*” (17b) Egy videófelvétel szerint a jobbikos képviselő a felvonuláson, miután fejbe dobták, azt mondta: ,a mieink voltak" (17c) Azt írta, hogy az ötvenes évek torokszorító légkörét, a személyi kultusz emberi buktatóit fogalmaztam meg." (17d) Azt írta a zenekar honlapján, attól tart, hogy a díj miatt többen fogják magázni.?? A (17a-b) példával szemléltetett egyenes idézésekben a két jelenet közötti kölcsönös kidolgozottságot, szemantikai kapcsolatot a mutató névmás teheti 339 #528936287 340 #486610895 341 #42622176 3 4518167388 + 113 ¢

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2671 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
986.81 KB
Permalinkből jpg
022_000087/0114.jpg
Permalinkből OCR
022_000087/0114.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde