Oldal 114 [114]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN illetve annak szerveződését teszi reflexió tárgyává; általa a diskurzusban való kontextusfüggő tájékozódás valósul meg. Mindezek alapján a diskurzusdeixis a metapragmatikai tudatosság eszközének is tekinthető, e deixisfajtát megvalósító deiktikus nyelvi elemek metapragmatikai reflexiókat végeznek el.?" A diskurzusdeixis jellegzetes kifejezőeszközei a mutató névmások, amelyek közül a magas hangrendűek jellemzően a diskurzusdeixis műveletének megvalósításában működnek közre, a mély hangrendűek pedig elsősorban a koreferencián alapuló kapcsolat jelölésében, azon belül az anaforikus viszony megjelenítésében.??" Emellett használatuk során az is kiemelkedővé válhat, hogy a palatálisok a beszélöhöz képesti metaforikus "közelséget; a velárisok a tőle való ttávolságot" tudják megvalósítani. A két funkciót összekapcsolva az mondható el, hogy a palatális mutató névmások a kontextusfüggő kiindulópontból történő konstruálás miatt válhatnak a diskurzusdeixis prototipikus kifejezőeszközeivé: a diskurzusdeixis megalkotásának kiindulópontja a diskurzus azon pontja, ahol a beszélő a diskurzus megalkotásának idejében és metaforikus terében tart, ezért a diskurzus részeire történő rámutatás az időben és a térben "közeli" részre történik, jellemzően a palatális hangrendű névmások által.??§ A mutató névmási elem diskurzusdeixist megvalósító szerepével kapcsolatban ugyanakkor Laczkó azt is hangsúlyozza, hogy a veláris hangrendű mutató névmás is betöltheti a diskurzusdeixis funkcióját, ha az együttjár a beszélői attitűd, értékelés megjelenítésével. Ilyenkor ,,a beszélő úgy valósítja meg a saját vélekedését, miközben rámutat a diskurzus konstruálására, hogy kiaknázza a névmás ikonikusságában rejlő attitűdjelölés lehetőségét (a mély hangrend a távolításnak felel meg ebben az esetben)".?"" A mutató névmási elemhez kapcsolódva lehet még a konstrukciókról szót ejteni. Ez abban összegezhető, hogy amellett, hogy a mutató névmás önállóan tölti be és valósítja meg a diskurzusdeixis műveletét, ún. kifejtő használatában?" (pl. ez a férfi, ilyen könyv) a mutató névmás és egy főnév kapcsolódik össze. Az írott, tervezett szövegtípusokra jellemzővé válhatnak olyan nyelvi kifejezések, amelyek szemantikailag kidolgozottabban teszik elérhetővé a diskurzusdeixis műveletét. Ebben az esetben a diskurzustérben történő tájékozódás nyelvi eszvu közei jelzös szerkezetek (az alabbi pelda, az elözö fejezetben), vagy ezen jelzök 34 V6. Tätrai: Pragmatika, 2017, 976; Laczkö: A diskurzusdeixis, 2019, 248-249. 385 Vö. Laczkó Krisztina — Tátrai Szilárd: Személyek és/vagy dolgok. A harmadik személyű és a mutató névmási deixis a magyarban, in Tolcsvai Nagy Gábor - Tätrai Szilärd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására, Budapest, ELTE DiIAGram Funkcionális Nyelvészeti Mühely, 2012, 231-257; Laczkö: A diskurzusdeixis, 2019, 242. 336 V6. uo., 250-251. #7 Uo., 250. 38 Uo., 251. ¢ 112 ¢
