Oldal 56 [56]
OCR
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS a beágyazott beszélőre. A (11)-ben például az idézet élem, meggyőződésem a beágyazott megnyilatkozó referenciális központjából értelmezhetők, az E/1. személyű inflexiós morfémák nem az idéző, hanem az idézett beszélő kiindulópontjából válnak értelmezhetőkké. A (11)-ben az, hogy az idézet teljes terjedelmében a beágyazott megnyilatkozó referenciális központja érvényesül, az idézetet jelölő idézőjel is felismerhetővé teszi. A függő idézésre az jellemző, hogy az idéző nem helyezi át a referenciális központját a beágyazott megnyilatkozóra, így az idézés teljes terjedelmében az idéző referenciális központja érvényesül. Ez az idézési mód így arra is lehetőséget ad, hogy az idéző az idézni kívánt diskurzus propozicionális összegzését adja vissza. E két, a referenciális központ áthelyeződésén, illetve át nem helyeződésén alapuló idézés között" jön létre a szabad függő idézés. A szabad függő idézésre az jellemző, hogy az idézetben a referenciális központ szabad mozgása figyelhető meg. Tehát az idézett részben mind az aktuális, mind a beágyazott megnyilatkozó tájékozódási centruma érvényesül.""§ A referenciális központ működése alapján felvehető idézésekről az is elmondható, hogy az idézés során a beágyazott beszélő perspektívája — a szubjektivizáció"?? mértékétől függően — megalkotható szubjektívabban vagy kevésbé szubjektívan. Az egyenes idézetben, amikor a referenciális központ teljesen átkerül a beágyazott megnyilatkozóra, a perspektíva erősen szubjektivizált típusával találkozunk, mert ekkor a beágyazott megnyilatkozó diskurzusa teljesen előtérbe, az aktuális megnyilatkozóé pedig háttérbe kerül. A függő idézési módot a perspektíva objektivizáltabb színre vitele jellemzi. A szabad függő idézési módot pedig a szubjektivizacié—objetivizacié szempontjabol az határozza meg, hogy a konstruálás során az aktuális megnyilatkozó milyen fokon enged teret az eredeti diskurzus perspektívájának az érvényesülésére. Az idézés tipológiai szakirodalmában az egyenes idézést univerzálisnak tekintik. A függő és a szabad függő idézés ugyanakkor nem univerzális jelenség, valamint számtalan konstruálási lehetősége létezhet. A nyelvek az idézés során eltérő nyelvi eszközök által tehetik felismerhetővé, hogy az aktuális megnyilatkozó a saját referenciális központját teljesen vagy részlegesen áthelyezi a beágyazott megnyilatkozóra."" Az elsősorban referenciális központnak az idézetben megfigyelhető működése alapján megállapított, fentebb ismertetett idézési lehetőségekkel kapcsolatban a jelen munka egyik fő kérdése az lesz, hogy a magyar 187 Vö. Kocsány: A szabad függő beszédtől, 1996. 188 A referenciális központ működésére lásd bővebben Az idéző konstrukciók fejezetet. Lásd Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 95; lásd bővebben A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetet. Vö. például Aikhenvald: Semi-direct speech, 2008; Jáger: Reported speech constructions, 2010; Evans: Some problems, 2013. 189 190 s 54 e
