Seite 54 [54]
OCR
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS Az idézés nézőpontszerkezetének a megalkotása Egy adott perspektívából megalkotott megnyilatkozás idézésként történő újrakonstruálási folyamatában az a pozíció, vagyis nézőpont (perspektíva) is meghatározó szerepet játszik, ahonnan az idéző az eredeti diskurzussal kapcsolatos tapasztalatairól, az intertextualitás prototipikus lehetőségét kihasználva, "" mások számára is hozzáférhető világreprezentációt készit.’”” Idézéskor az idézőt jellemző nézőpont, továbbá az eredeti diskurzus nézőpontja is működésbe lép. E világreprezentációk ezáltal többféle kiindulópont alkalmazásával jönnek létre. A kiindulópontok együttes jelenléte, azaz kombinációja alkotja az idézés nézőpontszerkezetét."" Az idézés megalkotásának és befogadásának folyamatában releváns kérdés, hogy az idéző rész és az idézet kinek a kiindulópontjából reprezentálódik, továbbá az, hogy ki és milyen mértékben tehető felelőssé az idézetben reprezentált információkért. Az idézéskor a kiindulópontok három fajtája közül"? elsősorban a kontextusfüggő kiindulópontoknak, a referenciális központnak, illetve a tudatosság szubjektumának van kiemelt jelentősége," ezek érvényességi köre ugyanis átfogja a teljes idézést. Ezek mellett a semleges kindulópont , egy mondatbeli szereplő fogalmi perspektíváját" jeleníti meg." A referenciális központ A referenciális központ azt a tájékozódási kiindulópontot jelöli, amelyből a megnyilatkozás személyk6zi/szociokulturalis szitualtsaga,'*’ valamint tér- és időviszonyai reprezentálódnak. A referenciális központot alapesetben a megnyilatkozó személye, illetve térbeli és időbeli elhelyezkedése jelöli ki. De a megnyi16 Lásd bővebben a Diskurzusköziség, intertextualitás fejezetben. Lásd Langacker: Foundations, 1987, 1991; Sanders—Spooren: Perspective, subjectivity, 1997; valamint vö. Tomasello: Gondolkodás és kultúra, 2002. Vö. Tätrai-Csontos: Perspektivization, 2009; Tätrai: Bevezetes a pragmatikaba, 2011, 159. Lásd A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetet. Vö. Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 67-69; Tatrai: Bevezetés a pragmatikába, 2011, 156. Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 49; lásd még A kognitív nyelvészet áttekintése. A referenciális központ Sanders és Spooren általi leírásának a személyjelölés kérdését érdemes 177 178 179 180 18 182 szélesebb kontextusban vizsgálni, hiszen ahhoz nem csupán a résztvevői szerepek tartozhatnak, hanem a szociokulturális viszonyok színrevitele is, például: azt is mondta a doki, hogy megnézik, hogy a méhemmel minden rendben van-e 4123017736, ahol a doki alkalmazása az aktuális beszélőnek a múltbeli énje és beszédpartnere közötti szociokulturális viszonyt is érvényre juttatja. Lásd Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 51. « 52 ¢
