Oldal 50 [50]
OCR
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS (7b) Bizonygatta, hogy képes átvenni a hatalmat az NS véderejével (ez teljesen irreális volt, mert az NS párttagsága 1940 tavaszára alig 2000 főnyire olvadt), kérte Norvégia német megszállását, és kijelentette, hogy kész a lehető legteljesebb mértékben kielégíteni a német igényeket." A (7a-b)-ből látható, hogy az idézőnek az idézett megnyilatkozáshoz fűződő értékelései nem az eredeti diskurzus egy elemét jelenítik meg, hanem egyértelműen az idéző perspektíváját juttatják érvényre. Az idéző rész e nyelvi elemei — a (7a)-ban például a teljes joggal, a (7b)-ben pedig a zárójelben megjelenített szövegrész — az idézőnek a diskurzus propozicionális tartalmához fűzött értékelését jeleníthetik meg. Az idézésben ennek további tipikus kifejezőeszközei lehetnek a teljesen jogosan, joggal, értelemszerűen .""§ A fentebb bemutatott, az idéző rész lehetséges összetevőire fókuszáló elemzés arra irányíthatja a figyelmet, hogy az idéző rész kontextualizáló szerepe egyfelől az idézet, másfelől az idézés kontextualizálását is jelenti. Az idéző rész az idézetet eltérő mértékben kontextualizálhatja, az idézet ezáltal eltérő mértékű metapragmatikai tudatossággal!" válhat elérhetővé, illetve eltérő módon válhat jelöltté a perspektivizáció ténye. Az idézéseket jellemző metapragmatikai tudatosság attól függően lehet eltérő mértékű, hogy az idéző rész mennyi információt közöl azokról a körülményekről, amelyek az idézett megnyilatkozás eredeti kontextusát alkották, azaz milyen mértékben válik reflexió tárgyává a beágyazott diskurzus résztvevőjének vagy - társalgások idézésekor — résztvevőinek nyelvi tevékenysége. A metapragmatikai tudatosság kérdéséhez tartozik továbbá az is, hogy az idézett rész mennyire és miképpen különül el a szöveg többi részétől. Ahogy azt a példák is mutatták, az idézőjel, de mellette a dőlt betű vagy a gondolatjel az írott nyelvi tevékenységben az idéző résszel együtt alkalmazva növelik a metapragmatikai tudatosság mértékét. E jelzések az idéző részt akkor is képesek egyértelművé tenni, amikor az nyelvileg alacsonyabb vagy alacsony fokon válik kidolgozottá. Ebből a szempontból a fenti áttekintő leírás alapján az idézésekben működő metapragmatikai tudatosság mértékéről a következő összegző megállapítások tehetők. Minél nagyobb fokú metapragmatikai tudatosság jellemzi az idézést, tehát minél inkább kifejtett az idéző részben a megidézett diskurzus kontextu165 #746955592 166 E nyelvi elemek működését további példákkal lásd Az idéző igék működése az idézésben, továbbá a Figyelemirányítás az idézésben. A mutató névmás elem jelenléte és szerepe az idézésben fejezetekben. 167 Lasd még Verschueren: Understanding pragmatics, 1999, 187-198; a metapragmatika elterö, részben tágabb értelmezésére läsd Mey: Pragmatics, 2001, 173-205. .48 +
