Seite 38 [38]
OCR
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS meg, hanem átmenetet képezhet azon kategóriák között, amelyekben a diskurzusköziség jelöltté válhat (a hyper- és metatextualitás eseteit érintve). Szükségessé válhat arról is szólni, hogy a fentiekben összegzett újrakonstruálás akkor is működésbe lép, amikor nem egy a ,valós""" világból származó megnyilatkozás idézése zajlik. A fikcionalitással élő, elsősorban a (szép)irodalmi szövegekbe ágyazódó idézések (például szereplői párbeszédek) az újrakonstruálást csupán más minőségben valósítják meg, mint azok az idézések, amelyek nem az esztétikai kommunikációval jellemezhető szövegtípusba ágyazódnak. Egy fikcionális világban elhangzott diskurzus idézésekor az eredeti diskurzus nem vonatkoztatható közvetlenül a való világgal kapcsolatos tapasztalati tudásra," ekkor egy fikcionális világban megalkotott mondás újrakonstruálása zajlik: a mondás nem beszédként, hanem ,eljátszott beszédként"" fogható fel. Ezen idézéseket a de Man-i prosopopeia fogalmával lehetne jellemezni, hiszen az eredeti diskurzus önmagában fikció, , hangkölcsönzés révén életadás", "? majd annak újrakonstruálása. A fikcionális világteremtésben történő idézések (például szereplői megnyilatkozások idézése) esetében tehát szorosan véve nem egy létező diskurzus újrakonstruálásáról, hanem ,,maszkadas”-rol, ,,arcot adas”-r6l van szó, , egy hiányzó, holt vagy hang nélküli fiktív megszólítása" zajlik, , mely a megszólítottat a beszéd képességével ruházza fel, s megteremti számára a válaszadás lehetőségét". "" De azáltal, hogy elfogadjuk a , fikciós egyezményt", elfogadjuk azt is, hogy a fikcionalitással jellemezhető (szép)irodalmi szövegekbe ágyazódó idézetek alkalmával valaki szavainak visszaadása zajlik." A két eset közötti átmeneti kategóriában — az idézést jellemző újrakonstruálási folyamat eredményeképpen, illetve főként az idéző adaptív tevékenysége miatt -— léteznek olyan esetek, amelyek ugyan nem egy fikcionális perspektívát működésbe hozva tesznek egy megnyilatkozást hozzáférhetővé, de egy megnyilatkozás vagy annak egy részletének újrakonstruálása miatt felvethető, hogy az 19 Lásd bővebben Diskurzusköziség, intertextualitás fejezet. Itt a valós idézőjelbe tételével azt kívánom megjeleníteni, hogy az irodalmi és nem irodalmi szövegek között nem lehet egyszerűen a valós-fiktív dichotómiája alapján különbséget tenni, ,az irodalom a fiktív és az imaginárius összejátékából nő ki". Läsd Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius. Az irodalmi antropológia ösvényein, ford. Molnár Gábor Tamás, Budapest, Osiris, 2001, 17-18. V6. Anderegg, Johannes: Fikcionalitas és esztétikum, ford. V. Horvath Karoly, in Thomka Beata (szerk.): Narratívák 2. Történet és fikció, Budapest, Kijárat, 1998, 43— 47. 12 Iser: A fiktív és az imaginárius, 2001, 33. 113 De Man, Paul: Az önéletrajz mint arcrongálás, ford. Fogarasi Gyorgy, Pompeji, 8. évf., 1997/2-3, 101. 114 Uo. 115 Eco, Umberto: Hat séta a fikció erdejében, ford. Schéry András, Budapest, Európa, 1995, 105. u6 Vö. Iser: A fiktív és az imaginárius, 2001, 33—34. 110 111 . 36 +
