Seite 32 [32]
OCR
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE A diszkurzivitás előtérbe helyezésének következménye az is, hogy a figyelemirányítás már önmagában a diskurzus feltételeként határozható meg: a diskurzusok közös figyelmi jelenetként történő értelmezése azzal jár, hogy a közös figyelmi jelenetben a nyelvi szimbólumok azáltal, hogy jelentéseket tesznek hozzáférhetővé, a figyelmet irányítják a diskurzus egy összetevőjére (lásd 2. ábra). A közös figyelmi jelenetekben hozzáférhetővé váló interakciók teremtik meg azt az interszubjektív kontextust, amelyben a nyelvi szimbólumok működésbe lépnek. A jelentésképzés diszkurzív folyamatában a közös figyelmi jelenetként funkcionáló diskurzusokban a résztvevők a jelentéseket egymás számára úgy teszik hozzáférhetővé, hogy figyelmük az ún. referenciális jelenetre irányul. A Diskurzusvilág N ‚X REFERENCIÄLIS JELENET 5 1. ábra. A nyelvi tevékenység triadikus sémája.? Amint az 1. ábrán látható, az interszubjektív megismerést egy triadikus viszonyrendszer jellemzi. A nyelvi referencia ekképp olyan interszubjektív aktusnak tekinthető, amely során a megnyilatkozó a befogadót a nyelvi szimbólumok alkalmazásával ráveszi arra, hogy a figyelmét a referenciális jelenetre, illetve annak összetevőire irányítsa. A nyelvi szimbólumok működtetése a diskurzusvilágban 89 Tátrai: Bevezetés a pragmatikaba, 2011, 31; vö. Sinha, Chris: The epigenesis ofsymbolization, 2009, https://citeseerx.ist.psu.edu/document?repid=repl&type=pdf&doi=6fa7f6731299bc917dfa9490 965a136272779371 (Letöltes: 2022. szeptember 23.); Tomasello: Gondolkodás és kultúra, 2002. +30 e
