Seite 27 [27]
OCR
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE A tapasztalat során létrejövő kategóriák jellemzőit a klasszikus (arisztotelészi) kategóriákkal összehasonlítva (lásd 1. táblázat) látható, hogy a klasszikus kategorizációt alkalmazó formális és a tapasztalaton alapuló, ún. népi kategorizációt használó funkcionális kognitív nyelvészeti irányzat miben tér el a kategóriák kialakítását és felépítését tekintve. 1. táblázat. A klasszikus és a tapasztalati alapú kategorizáció alapján létrejövő kategóriák jellemzői." klasszikus kategorizáció tapasztalati alapú kategorizáció a kategóriák minden tagja egyenrangú a kategória nem minden példánya egyenrangú az alárendelt fogalom a fölérendelt kategória minden tulajdonságával rendelkezik az alárendelt fogalom a fölérendelt kategória nem minden tulajdonságával kell, hogy rendelkezzen a kategóriába tartozás igen-nem kérdése (a példány vagy tagja a kategóriának, vagy nem) a kategóriába tartozás nem igen-nem kérdése (egy példány több kategóriának is tagja lehet) a kategóriák határai határozottak a kategóriák határai elmosódottak, a kategóriák egymással érintkeznek a kategóriák szükséges és elégséges feltételekkel leírhatók (mivel a tagok egyenrangúak) a kategóriák nem írhatók le szükséges elégséges feltételekkel (mivel a tagok nem egyenrangúak) A jelentés a tapasztalat sematizálásával, absztrahálásával és kategorizálásával jön létre. Ezért a holista kognitív nyelvleírás központi fogalma a séma, amely a több megismerési eseményben feldolgozott, a dolgok egymáshoz képesti viszonyításából a közös mozzanatokat szervezi meg általánosságban. A tapasztalati alapú jelentéssémák és ebből következve a fogalmi reprezentációk összetettek és dekontextualizáltak. A jelentésszerkezetek , elvont tulajdonságok kognitív 73 A táblázat összetevőire lásd Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 36—37. «25 ¢
