OCR
BEVEZETÉS nanciája figyelhető meg, míg a másodkézből származás lehetőségét is preferáló nyelvekben a másik két idézési mód is elterjedtté válhat, létrehozva akár olyan z kombinációkat, amelyek a , két kéz" között helyezkednek el. Az idézés témájához kapcsolódóan szükséges az idéző részből vagy az idéző igéből kialakuló diskurzusjelölőkről, illetve az azokhoz kapcsolódó kutatásokról is szólni. Az idéző rész grammatikalizációs folyamatának eredményeképpen kialakuló diskurzusjelölőket vizsgálja például Harris és Cambell,"" az idéző igéből kialakult diskurzusjelölőkkel foglalkozik többek közt Dixon 1995-ös munkäjäban”, Heine &s Kuteva,°® illetve Chappell’”. A magyar szakirodalomban Dömötör Adrienne a mondván, az úgymond, a hogy úgy mondjam és az idezöjelben mondom diskurzusjelölőket elemzi, ? Dér Csilla Ilonával és Furkó Péterrel írt közös tanulmányunkban pedig — Dömötör történeti kutatásait folytatva"? — a mondván variációs pragmatikai elemzését végezzük el." Végezetül több, elsősorban történeti munka foglalkozik az idézés szerkezeti wre felépítésének az alakulasaval,” valamint az idézést kísérő írásjelek használatával, 54 Harris, Alice C. — Cambell, Lyle: Historical syntax in crosslinguistic perspective, Cambridge, Cambridge University Press, 1995, 168—172. Dixon, Robert Malcolm W.: Complement clauses and complementation strategies in typological pespective, in Palmer, Frank Robert (ed.): Grammar and meaning: essays in honour of Sir John Lyons, Cambridge, Cambridge University Press, 1995, 175-220. Heine, Bernd — Kuteva, Tania: World lexicon of grammaticalization, Cambridge, Cambridge University Press, 2002, 269. Chappelle, Hilary: Variation in the grammaticalization of complementizers from verba dicendi in Sinitic languages, Linguistic Typology, vol. 12, 2008/1, 45-98. Lásd Dömötör Adrienne: Az ugy mond-tol az ugymondig. Egy diskurzusjelölő elem története az ómagyar kortól napjainkig, Magyar Nyelv6r, 132. évf., 2008/1, 37—52; uő: A hogy úgy mondjam diskurzusjelölö, Magyar Nyelv, CIV. évf., 2008/4, 427-442; ud: ,hogy igy mondjam (vagy nem tudom, hogy)", in Tátrai Szilárd — Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan, Budapest, Tinta, 2008, 221-230; uö: Idezöjelben mondom, in Keszler Borbäla — Tátrai Szilárd (szerk.): Diskurzus a grammatikdban, grammatika a diskurzusban, Budapest, Tinta, 2009, 312-321; ud: Idéz6 szerkezetböl diskurzusjelölö elem: a mondván szerepe és története, in Csepregi Márta - Kubínyi Katalin — Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus. Új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III., Budapest, ELTE, 2013, 20-30; uő: Idézett szerkezetből keletkezett diskurzusjelölők és követőik, in Forgács Tamás — Németh Miklós - Sinkovics Balázs (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII., Szeged, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2013, 29-39. Dömötör Adrienne: A mondván és az úgymond diskurzusjelölő elemek keletkezése idéző szerkezetből, Magyar Nyelv, CXI. évf., 2015/1, 21—37. Dér Csilla Ilona — Csontos Nóra — Furkó Péter: A mondván diskurzusjelölő variációs pragmatikai elemzése 1—2., Magyar Nyelv, CXVI. évf., 2020/1, 40-48 és 2020/2, 156-165. Lásd például Papp Zsuzsanna: Az idézés módjai, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I, Budapest, Akadémiai, 1991, 780-781; Haader: Az alárendelő mondatok, 1995; Károly Sándor: Az idézés módjai, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2, Budapest, Akadémiai, 1995, 824-834; Haader Lea: Reszrendszervältozäs az öszszetett mondatokban, in Büky László — Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb 55 56 58 u © a S 6. +18 +