Page 19 [19]
OCR
BEVEZETÉS son tikai megközelítésére teszek javaslatot." Későbbi, korpuszalapú, majd korpuszvezérelt, elsősorban kvantitatív módszert alkalmazó tanulmányaimban a kognitív szemantika és a pragmatikai szemléletmód együttes érvényesítésével az idézés összetevőit vizsgálom." Az idézéshez kapcsolódó eddigi kutatások áttekintése megkívánja azt is, hogy reflektáljak azokra a vizsgálatokra, amelyek az idézés témakörével tartanak fenn kapcsolatot. Az evidencialitáshoz köthető szemantikai kategóriákkal kapcsolatban, ide értve az idézést (kvotatív evidenciát) Aikhenvald például — hasonlóan a szakirodalmi áttekintés elején elmondottakhoz -— azon tényezőre hívja fel a figyelmet, hogy ezek a világ nyelveiben különféle módokon különülhetnek el.? A magyar szakirodalomban ezt alapul véve Szeverényi Sándor, Sipőcz Katalin és Kubitsch Rebeka? elsősorban a rokon nyelvekre vonatkozó vizsgálataikban arra mutatnak rá, hogy az idézés, illetve annak grammatikai jelölése, kifejezőeszközei és végső soron az idézés kifejeződésére alkalmas szerkezetek közötti választás azzal hozható kapcsolatba, hogy az adott nyelvben az információforrás kifejeződése miként zajlik, az idézés során működésbe lépő megnyilatkozás közvetítése miként történhet meg. Ekképp annak csupán első kézből történő visszaadása azt eredményezi, hogy az adott nyelvben az egyenes idézés domi50 Csontos Nóra: Az idézés kognitív szemantikai megközelítése. Az idéző rész szerepe és viszonya az idézettel, in Tolcsvai Nagy Gábor — Tátrai Szilárd (szerk.): Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására, Budapest, ELTE, 2012, 195-—210; uő: Az idézés mint újrakonstruálás. Az idéző tevékenység az egyenes idézésben, Jelentés és Nyelvhasználat, 3. evf., 2016, 1-19, http://www.jeny.szte.hu/jeny-2016-csontosn (Letöltes: 2022. december 1.) 51 Lásd például Csontos Nóra: Az idézés mint adaptív tevékenység. Idézés a tudományos diskurzusban, Jel-Kép, 7. évf., 2018/4, 51-61, http://communicatio.hu/jelkep/2018/4/JelKep_2018_4_ Csontos Nora.pdf (Letöltés: 2022. december 1.); uö: Kontextualizäciö, konstruäläs, idezes, Az idéző adaptív tevékenysége a mond-dal alkotott idézésekben, in Laczkó Krisztina — Tátrai Szilárd (szerk.): Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság, Budapest, ELTE Eötvös József Collegium, 2019, 113-135; uö: Zitation als Adaption, in Lőrincz, Csongor — Görbe, Tamás — Haläsz, Hajnalka (Hrsg.): Berliner Beiträge zur Hungarologie 20, Berlin, Humboldt Universitat, 2019, 136-147; uö: Az idézés működése az egyetemi tankönyvekben, in Ludányi Zsófia — Jánk Istvan — Domonkosi Agnes (szerk.): A nyelv perspektívája az oktatásban, Eger, Líceum, 2020, 209-224; uö: Figyelemiränyitäs a mondäs konstruäläsaban. A mutatö nevmäsi elem jelenlete és szerepe az idézésben, in Laczkó Krisztina — Tátrai Szilárd (szerk.): Tanulmanyok a deixisröl, ELTE, Eötvös József Collegium, 2022, 141-164; Csontos Nóra — Dér Csilla Ilona — Furkó Péter: Idézés — önidézés — één-idézés, Magyar Nyelvőr, 143. évf., 2019/4, 481—494. Aikhenvald, Alexandra Yurievna: Evidentiality, Oxford, Oxford University Press, 2004, 63—64. Lásd például Szeverényi Sándor — Sipőcz Katalin: Szibériai uráli nyelvek idéző szerkezetei, in É. Kiss Katalin — Hegedűs Attila — Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és kontaktológia 4., Budapest, PPKE, 2019, 127-146; Szeverényi Sandor: Az evidencialitas kulturális magyarázatának lehetséges történeti vonatkozásai az északi szamojéd nyelvekben, Folia Uralica Debreceniensia 27, 2020, 283-306; Kubitsch Rebeka: Az evidencialitás és az első személy kapcsolata az udmurt nyelvben, Nyelvtudományi Közlemények 115, 2019, 85—108; uő: Evidencialitás az udmurt nyelvben, Bölcsészdoktori értekezés, Szeged, SZTE, 2022, 82—88, 166—173. u DS u 0 + 17 »
