Seite 16 [16]
OCR
BEVEZETÉS személyhez köthető megnyilatkozás visszaadására. Az egyenes és a függő beszédet párhuzamba állítva arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg az egyenes idézés a szó tekintélyelvű felfogásának ad teret, ebből következve a , szerzői hang" a háttérbe szorul, a függő idézés teret enged a szerző, azaz az aktuális megnyilatkozó megértő és értelmezői pozíciójának az érvényesülésére. E két idézési mód (sablon) kialakulása véleménye szerint a , tekintélyelvű dogmatizmustól" a , racionalista világszemléletig" tart.? Ezek mellett működésbe léphet egy olyan idézési lehetőség is, amely , finomabb és hajlékonyabb módszereket dolgoz ki arra, hogy a szerzői replika és akommentár behatolhasson az idegen beszéd szövetébe". Ezen eljárásmód hozza létre a szabad függő beszédet.?? Bahtyin végezetül arra mutat rá, hogy ezek a sablonok különböző nyelvekben eltérő modifikációkat hozhatnak létre. Az orosz és a francia nyelv összehasonlítását elvégezve — hasonlóan a szakirodalmi áttekintés elején írtakhoz — azt hangsúlyozza, hogy nem minden nyelvben alakul ki minden idézési lehetőség, illetve azoknak modifikációi. Valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy az idézési módok alatt a szintaktikai sajátosságokat tekintve nem ugyanazt értjük. Bizonyos nyelvekben ugyanis az idézési módok szintaktikailag is határozottan elkülönülnek, míg más nyelvekben ilyenfajta grammatikalizálódás nem figyelhető meg, az idézés érvényre jutását más sajátosságok határozzák meg, lehetőséget adva az idézési módok közötti átmeneti sávok létrejövetelére is.?" A narratológia már a nyelvtudományban bekövetkező szemléletváltás előtt az idézés csoportosítását — inkább kimondva, mint kimondatlanul — a nézőpont működésének bevonásával végzi el." E munkák közül érdemes Genette 1972-es munkájából a már fentebb emlitett discours narrativise / raconte esetet külön kiemelni, mivel ez az idézési lehetőség — bár az eddigi, a magyar nyelvű idézé33 Vö. uo., 285—286. 34 Uo., 286. % Az idézés alakulástörténeti vizsgálata során ugyanezen tendenciákat mutattuk ki a magyar írásbeliségben. Vö. Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008. % V6. Bahtyin: À beszéd és a valésäg, 1986, 290-313. 37 Läsd Genette: Discours du récit, 1972, 66-267; Hamburger, Käte: The Logic of Literature, transl. by Rose, Marilynn J., Bloomington, Indiana University Press, 1973; Chatman, Seymour: Story and discourse. Narrative structure in fiction and film, Ithaca—London, Cornell University Press, 1978; Cohn, Dorrit: Transparent minds. Narrative modes for presenting conciousness in fiction, Princeton NJ, Princeton University Press, 1978; Stanzel, Franz K.: A theory of narrative, Cambridge, Cambridge University Press, 1984, magyarul Stanzel, Franz Karl: Az elbeszélés elmélete, ford. Bata Janos, Tanulmdnyok, 18. évf., 1988/21, 21-26; Cohan, Steven — Shires, Linda M.: Telling stories. A theoretical analysis of narrative fiction, New York — London, Routledge, 1988; Short, Michael: Understanding texts: point of view, in Brown, Gillian - Malmkjaer, Kirsten — Pollitt, Alastair - Williams, John (eds.): Language and understanding, Oxford, Oxford University Press, 1994, 170-190; Holler, Anke: Alles eine Frage der Perspektive - Zur sogenannten erlebten Rede im narrativen Text, ZGL, vol. 47, 2019/1, 28-69. + 14 »
