Oldal 9 [9]
OCR
BEVEZETÉS ——o— A jelen munkában az idézést a kognitív szemantika! és a pragmatikai szemléletmód? együttes érvényesítésével vizsgálom. Ez az elméleti keret lehetőséget ad arra, hogy az idézés vizsgálata az alkotás és a befogadás folyamatában zajló működésként váljon bemutathatóvá, az idézés művelete és szerkezete egymást feltételezve váljon leírhatóvá. A magyar nyelvű idézések monografikus áttekintése mindezidáig csupán a szépirodalmi szövegekre nézve valósult meg.? Az idézéssel foglalkozó tanulmányok elsősorban az idézet megalkotására koncentrálva, illetve akonvencionalizált idézési módokból kiindulva (egyenes, függő, szabad függő" idézés) vizsgálták ezt a fajta nyelvi tevékenységet. Ebből adódóan az idézést létrehozó művelet bemutatása elmaradt, néhány, az idézést megvalósító konstrukció, illetve konstruálási mód vagy nem került, vagy nem is kerülhetett a vizsgálatok látókörébe. A konvencionalizált idézésekből való kiindulás azzal a hátránnyal is járhat, hogy az idézés zárt kategóriaként válik értelmezhetővé. Ebből a szempontból Langacker, Ronald W.: Foundations of cognitive grammar. Volume I. Theoretical prerequisites, Stanford, Stanford University Press, 1987; ué: Foundations of cognitive grammar. Volume II. Descriptive application, Stanford, Stanford University Press, 1991; ué: Cognitive grammar, A basic introduction, Oxford, Oxford University Press, 2008; Tolcsvai Nagy Gabor: Jelentéstan, in uö (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 207-466; uö: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, Budapest, Osiris, 2013. Verschueren, Jef: Pragmatic perspective, in Verschueren, Jef — Ostman, Jan-Ola — Blommaert, Jan (eds.): Handbook of Pragmatics, Amsterdam—Philadelphia, John Benjamins, 1995, 1-19; uö: Understanding pragmatics, London — New York — Sydney — Auckland, Arnold, 1999; Tätrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés, Budapest, Tinta, 2011; uö: Pragmatika, in Tolcsvai Nagy Gäbor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 899-1058. Lásd például Murvai Olga: Szöveg és jelentés. A szabad függő beszéd szövegnyelveszeti vizsgalata, Bukarest, Kriterion, 1980. A magyar szakirodalomban ezt az idézést több terminussal is illetik, például indirekt stílus, átélt beszéd, átképzeléses előadás, belső monológ stb. Én a munka teljes terjedelmében a szabad függő beszéd, illetve aszabad függő idézés megnevezést alkalmazom. További elnevezésekre példát lásd Murvai: Szöveg és jelentés, 1980, 9; Kocsány Piroska: A szabad függő beszédtől a belső monológig, in Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? Stíluselméleti tanulmányok, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996, 329. D w 4
