Oldal 77 [77]
OCR
ELBESZÉLÉS VAGY DRÁMA? A KÉRDÉS FELVETÉSE műveken is kimutatható, és ami megérdemli, hogy közelebbi vizsgálat tárgyává tegyük? Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy ez utóbbiról van szó: megítélésem szerint Goethe művészi intuíciója hibátlanul működik, amikor a gondolkodó Rembrandtban a színházi rendezőt ismeri fel. Hipotézisem szerint ez a megközelítés — ha sikerül fogalmilag és módszertanilag is kellőképpen megalapozni — lehetőséget kínál számos, a Rembrandt-kutatásban korábban fölmerült és a kutatás eddigi paradigmatikus kereteibe nem illeszkedő anomália tisztázására is. 1 ] ELBESZÉLÉS VAGY DRÁMA? A KÉRDÉS FELVETÉSE Dolgozatom e hosszabb, második részében Rembrandt olyan munkáival foglalkozom, amelyek bibliai, kisebb részben antik mitológiai, illetve históriai tárgyú történeteket ,ábrázolnak". Azért használom egyelőre ezt a semleges és semmitmondó kifejezést, hogy megvilágítsam megközelítésem speciális mivoltát, illetve jelezzek bizonyos, ebből következő elhatárolásokat és metodológiai megfontolásokat — mert amit a továbbiakban Rembrandt , narrációjának" nevezek, az nem pontosan fedi a képi elbeszéléskutatásnak a kortárs művészettörténeti diskurzusban meghonosodott megközelítéseit és módszertanát! A. Ez indokolja a polemikusnak szánt alcímet is: a bizarr neologizmust, amelynek eredetére még visszatérek, tudatosan a , narratológia" fogalmának alternatívájaként választottam. Szigorúan Rembrandt nevéhez kötött használatát az indokolja, hogy egy történetileg és műfajilag is jól körülhatárolható festői-grafikusi praxist nevez meg, amelynek — amennyire meg tudom ítélni — nincs sem előzménye, sem érdemi folytatása az újkori, illetve a modern európai képzőművészetek történetében. Egy festőknél inkább atipikus szcenografikus-dramaturgi észjárás feltárásáról van szó: sokat is fogok színpadról, szerepekről, eseményszerűségről és hasonlókról beszélni, ami kevéssé jellemző a mainstream képnarratológia szóhasználatára. A félreértéseket elkerülendő rögtön hozzáteszem, hogy csupán metaforikus értelemben van szó színházról vagy színpadról: annak, amit a korai Rembrandt sajátos , színpadi" elbeszélésmódjáról itt elmondandó vagyok, nem sok köze van a XVII. századi holland színház intézményéhez, illetve a korabeli színjátszás kultúrájához. Bár tudjuk, hogy amszterdami évei során Rembrandtot sokrétű kapcsolat fűzte a városi-polgári literátor értelmiséghez, barátai közt akadtak színpadi szerzők, és volt dolga például a 14 Krvcer P. 1998, THomka 1998, HorvaATH 2010, Kemp 2013 75
