Seite 69 [69]
OCR
AZ ESZTÉTIKAI HORIZONT VISSZANYERÉSE? Azt az univerzális kulturális antropológiát (,az emberi kifejezés energetikai tanát") mármost, amely képes lehet valamennyi — a történeti időben kiképződött és kultúrafüggő — pátoszforma rendszeres filológiai-történeti vizsgálatára, a Rembrandt-elöadäs himnikus vegszavaiban Warburg „a jövő zenéjének" nevezte!§5. Hogy ez a művészettörténet és az esztétikai interpretáció hagyományát egyaránt transzcendáló remény és ambíció teljesülhet-e valaha is, az számomra több mint kétséges. Mindenesetre a különös tényt, hogy formakérdésekről Warburg még Rembrandtról szólva sem beszélt, a közeli munkatárs Edgar Wind bizonyára azzal indokolta volna, hogy a jó mű esztétikai tökélye egész egyszerűen elfedi azokat a problémákat, amelyeket megold: ,aki mindig csak Leonardóval, Raffaellóval és Holbeinnel hozakodik elő — ahol a legélesebb ellentétek legsikeresebb kibékülésre jutnak —, és ezeket élvezi is, legalábbis egy hangulatban, mely maga is az ellentéteknek egy pillanatnyi harmonikus kiegyenlítődése, meglehet, boldog órákat tölt el ezzel, de a művészet lényegének fogalmi megismeréséhez — és végül is mégiscsak ez az esztétika feladata — nem fog eljutni”!46, Meglehet, Warburg e módszertani megfontolásból figyelt inkább a kutatási problémáról pőrén árulkodó , elhanyagolt kuriózumokra? és , rossz művekre" (Wind) 197. Warburg művészi formaelemzéssel szembeni tartózkodását részben erősödő antropológiai érdeklődésének az a speciális fókusza is indokolja, amely — mint láttuk — korai halála után nem sokkal saját művészettörténész munkatársai között is marginalizálta mind közelítésmódját, mind adatgyűjtő-elemző módszerét. Idegenkedett a műalkotás fogalmának a korabeli művészettörténet-írásban elterjedt fetisizálásától, a szövegszerű jelentésvilágok föltételezése mögött meghúzódó idealista esztétikák előfeltevéseitől198. Reneszánsz tárgyú tanulmányainak futólagos áttekintése is arról győz meg, hogy mennyire hidegen hagyták a Wiener Schule formalista elemzései, a klasszikus és reneszánsz aránytan, illetve a perspektivikus térábrázolás történeti probléméi (nota bene, az ikonolégus Panofsky érdeklédésének kiemelt tärgyai!)!# Kevéssé érdekelte Platón és a neoplatonikus filozófia, nem foglalkoztatták az , eszméhanem olyan iparművészeti dísztárgyakra használja, amelyeket pedig általában szellemileg kevésbé, inkább kézműves-technikai szempontból érdekes emberi produktumként szokás kezelni. A vonatkozó szöveghelyet idézi GOMBRICH 1981, 355. 145 WARBURG 1926/2012, 101. 146 WIND 2005, 45. 147 Hogy Warburg kutatói érdeklődése a par excellence műalkotásokról amúgy is mindinkább általában a képekre tevődött át, azt a legszemléletesebben a 20-as évek végén fölállított Mnemosyne-atlasza igazolja, amelyen a klasszikus művek repróitól korabeli sajtófotókig mindenféle vizuális dokumentum egyenragú szerepet játszik. Vö. BREDEKAMP 2003, 256. 148 Woop 2014, 14. 149 Gertrud Bing erre a különbségre is célozhat a Warburg összegyűjtött írásainak olasz kiadásához írott előszavában, amikor — érezhető polemikus éllel — arról beszél, hogy Warburg a képek és a néző közötti térbeli relációk iránti érdeklődésének , semmi köze a háromdimenziós ábrázolás esztétikáját illető modern megszállottsághoz. Épp ellenkezőleg, ez is ama törekvés része, hogy a stílusbeli eltéréseket pszichológiai szükségletek kiváltotta reakciókként értse meg." Vö. BING 2005, 58. 67
