Oldal 50 [50]
OCR
A MŰVÉSZETTÖRTÉNET , ÚJ TÁRGYILAGOSSÁGA? stiláris választások és ikonográfiai kényszerűségek egyaránt szerepet kapnak. Csak ezeknek az egymást gyakran keresztező megfontolásoknak a szétszálazása, konkrét kapcsolódásaik és dialektikájuk feltárása, érzéki-szellemi újraszövése állíthatja elő Piero művészetének egy olyan tudományos összképét, amely igazolja kivételes helyét az egyetemes művészettörténetben. Warburg kedvelt hősei mármost leginkább az itáliai kora reneszánsz idején színre lépő, önbizalommal teli, de önhittségtől mentes, sajátos karakterrel, neveltetéssel és ambíciókkal bíró individuumok, akik a legkülönfélébb templomi és privát használatú képekben a személyiségalakítás és identitásképzés pótolhatatlan eszközét és nyilvános megjelenítésének médiumát ismerték fel. Francesco Sassetti 1488-ban készült síremlékét például a firenzei S. Trinità családi kápolnájában Warburg olyan különböző hagyományokból összeválogatott, a bankár személyes vonzalmait, félelmeit és törekvéseit jelölő motívumok , látszólag összeegyeztethetetlen és bizarr ellentéteinek"75 kifejezéseként tárgyalja, amelyben ,a firenzei kora reneszánsz e művelt polgára" mintegy önmagát, ideális én-képét viszi nyilvánosan színre. Például a Giuliano da Sangallo által faragott márvány síremlék [1.05] alsó képszalagján Sassetti kentaurokat szerepeltet [1.06], akiknek dévaj játékosságában részben önmaga pogány, életigenlő természetére ismert: viszont azzal, hogy csupán pajzsokat tartó, alárendelt motívumként engedi be őket, a pogány démonok jelenvalóságát mintegy érzékileg korlátozza is, ami lénye és önértelmezése másik — inkább középkorias-vallásos — oldalának felel meg. Hasonló késleltetésként értelmezi Ghirlandaiónak a sírfülke fölötti sarkok ábráinál alkalmazott monokróm grisaille-technikáját is, amely a császárkori triumfusok harcias pátoszát hivatott idézőjelesíteni.76 [1.07] Sassetti Warburg által hatalmas filológiai apparátussal rekonstruált bonyolult üzenete csak akkor tárul fel, ha a befogadó megérti az alkalmazott asztrológiai, vallási, mitológiai és egyéb szimbólumok, motívumok és formulák történetileg , hozott", illetve az alkotótól a jelenben, in situ kapott , energetikai impulzusait"— a vonzások és taszítások, felajzások és lehűtések konkrét dinamikáját, amelyet — szemközt állva a művel — mintegy saját testében kell végigjátszania. Mert a jó képek mindenütt beleélés és eltávolítás, jelenlét és kívülállás esztétikai játékát kínálják fel az érzékeny és figyelmes szemlélőnek — a történetileg új a reneszánsz e műveiben az, hogy a szimbólumok és pátoszformulák hatóerejét mindinkább művészileg ellenpontozzäk, egy-egy mű világán belül esztétikailag közvetítik is77. A reneszánsz kultúra civilizációs eredménye, hogy a képszellemek mágikus manipulálásának 75 Aby Warburg: , Francesco Sassetti végrendelete", ford. Adamik Lajos, in: WARBURG 1995, 177. 76 WARBURG 1995, 176. Warburg egy 1929-es feljegyzése szerint az antik reliefek grisaille-ban (rajzként és metszetben) való felidézése látszatszerűvé teszi, s ezzel az árnyékvilág , metaforikus távolságában" képes tartani az emlékezetből feltoluló kísértők testies fenyegetését. A Grisaille című jegyzettöredéket idézi GOMBRICH 1981, 334. Vö. továbbá WIND 2005, 43. és BING 2005, 65. 77 A „müveszi kiegyenlitesröl” Id. Warburg: „Portremüveszet és firenzei polgärsäg. Domenico Ghirlandaio a Santa Trinitaban. Lorenzo de" Medicinek és környezetének portréi", ford. Adamik Lajos, in: WARBURG 1995, 105. 48
