Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000081/0000

Rembrandt – A képek színjátéka. Hermeneutikai kísérletek

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Rényi András
Cím (EN)
Rembrandt – The Painted Stage. Essays in Hermeneutics
Tudományterület
Művészetek (művészetek, művészettörténet, előadóművészetek, zene) / Arts (arts, history of arts, performing arts, music) (13040), Szellemi kulturális örökség / Intangible cultural heritage (13043), Művészet- és építészettörténet / History of art and architecture (13047)Rembrandt-kutatás, festészet, rézkarc, képhermeneutika, drámaesztétika
Tudományos besorolás
monográfia
022_000081/0038
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 39 [39]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000081/0038

OCR

REMBRANDT A NÉMET SZÁZADELŐN segesseget” megvetö és a ,fényfestészet” formalizmusät elutasité klasszicizmusäval.35 Neumann megfordítja a Burckhardt által átvett régi akadémiai kritikát, amely szerint az önfejű Rembrandtból hiányzott az antik és az itáliai grand art tisztelete és az elsajátítás készsége: ami Burckhardtnál még a véges tehetség ressentiment-jának következménye8s, az nála a klasszikus hagyománnyal való szembefordulás affirmatív művészi magatartásává alakul át. Itt tehát a szembenállásnak legalább kétféle vetülete hangsúlyozódik: egyfelől a nemzeti gyökerek fölismerése35 az antik-klasszikus hagyomány univerzalizmusával szemben; másfelől a rembrandti felfogás modernségének gondolata. „Az a véleményünk, hogy Rembrandt mindenki másnál elevenebb. [...] Annyira élő és oly erősen domborítja ki az északi és a német természet lényegét és érzésmódját, hogy szinte azt merjük mondani: Rembrandt itt modernebb a moderneknél. Kötődése a nemzet gyökereihez mélyebb és igazabb."36 Neumann tehát ily módon — akarva-akaratlan — implicit szakmai igazolást, valamiféle tudományos legitimációt szolgáltat az antiintellektuális, germán Rembrandt Langbehn-féle hagymázas víziója számára. Még 1922-ben, az időközben átdolgozott monográfia bevezetőjében is ezt olvassuk: „A Rembrandt als Erzieher nem művészettörténeti könyv. De a művészet szemlélői jól teszik, ha azt az érzést, amely benne rejlik, hagyják szavakká formálódni, és hagyják a Rembrandt-jelenséget úgy megragadni, hogy az összerejében művészetünk és életünk számára is termékennyé váljon."37 A Langbehn melletti közvetett kiállás ad Neumann ugyanitt megfogalmazott Simmel-kritikájának is erős ideologikus élt: mivel a , virtuóz dialektikus" úgymond nem ,a dolgot magát", hanem csak annak , filozófiáját" nyújtja, a lelekhaläsz manipulätorokhoz („Rattenfänger”) válik hasonlatossá. Mintha Neumann azt látná a történész feladatának, hogy a , mi" egyszerű és természetes Rembrandtunkat megóvja a róla spekuláló filozófusok csalárdságától. Warburg tisztelte Neumann tudományos teljesítményét, és bírálta Simmel elvontságát, de a , népi" és , germán" Rembrandt neumanni koncepcióját határozottan elutasította. A kutatással kapcsolatos saját pozícióját 1927 januárjában — jóval a hamburgi előadást követően — éppen egy Neumannhoz írott hosszú levélben látta szükségesnek kifejteni. A zseni-esztétika, illetve a művészi személyiség heroizáló történetének elvetése az eredet kérdését veti fel — de a rembrandti művészet Warburg szerint nem vezethető le a művész etnikai hovatartozásából. Döntőnek a közös antik hagyomány megkerülhetetlenségét és az ahhoz fűződő személyes viszony kialakításának szükségszerűségét látja: ,az antik örökséget általában úgy tekintem, mint az európai mentalitás emlékezetét (Gedáchtnisfunktion), amelynek esetében számomra éppúgy nem lehet33 Jakob Burckhardt: „Rembrandt, 6. November 1877”, vö. BURCKHARDT 1877, 109-133. 34 Vö. STÜCKELBERGER 1996, 232-249. 35 A holland Rembrandt , németségéről" vagy , germánságáról" való beszéd már magában is jól mutatja a századfordulós , nemzeti" diskurzus súlyos ideologikus terheltségét. 36 NEUMANN 1922, Bd. I. VII. 37 NEUMANN 1922, Bd. I. 30. 37

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
2184 px
Kép magassága
2988 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.35 MB
Permalinkből jpg
022_000081/0038.jpg
Permalinkből OCR
022_000081/0038.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde