OCR
DÉR CSILLA inkább nem létezőnek. A középkorúak tehát ritkábban utasítottak el egyes változatokat, de a tendenciák hasonlóak: a csak és a hogyha a leginkább , vitatott" státusú elemek. Az összképet tekintve nem látszik mintázat az indulatszót illetően egyik korcsoportban sem ítehát hogy a jaj-jal vagy az ó-val álló variánsok preferáltabbak vagy elutasítottabbak lennének). BÁRCSAK újból szerelmes lehetnék! úgy Ó, BÁRCSAK újból szerelmes lehetnék! JAJ, BÁRCSAK újból szerelmes lehetnék! BÁR újból szerelmes lehetnék! Ó, HA újból szerelmes lehetnék! JAJ, HA újból szerelmes lehetnék! Ó, HOGYHA újból szerelmes lehetnék! Ó, BÁR újból szerelmes lehetnék! HA újból szerelmes lehetnék! JAJ, BÁR újból szerelmes lehetnék! JAJ, HOGYHA újból szerelmes lehetnék! JAJ, CSAK újból szerelmes lehetnék! Ó, CSAK újból szerelmes lehetnék! HOGYHA újból szerelmes lehetnék! CSAK újból szerelmes lehetnék! 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% ÍROTT mBESZÉLT 3. dbra. A vizsgalt (indulatsz6 +) kétész6-/partikulavdltozatokkal indulö mondatoknak a fiatal és középkorú adatközlők szerinti , nem létező" formái (a beszélt magyar nyelvben) (90). Khí-négyzet-próbát végeztünk annak kiderítésére, hogy van-e kapcsolat a korcsoportok és a vizsgált variánsok között, de nem találtunk szignifikáns összefüggést (X? = 18,86, df = 14, p > 0,1). A 3. kérdés esetében, amely a bizonytalannak érzett formakra kérdezett ra, tehát azokra, amely esetében az adatközlők nehezen tudtak dönteni, a válaszadók bő fele, összesen 165 fő (55,20%) nem irt semmit, toväbbi 18 fö (6%) pedig „nem”mel felelt (pl. „Nem, szerintem mindegyik rendben volt." — 36 éves, budapesti * 164 +