Oldal 150 [150]
OCR
PUSKÁSNÉ IMRE BOGLÁRKA kiválasztottad magad. Magad, a magad elméjével. Magad." Szintén erre utal a korábbi idézet (, Ha te jössz, mintha valami visszatérne a múltból..." mely a regényben egyedülálló módon megmutatja, hogy a nagypapának küldetése ellenére is levetkőzhetetlen része a zsidósága, amely nem vallásosságában, hanem narratívájában, történeteiben, tehát a mítoszaiban áll, a zsidó hit meggyőződése és gyakorlata nélkül. Sorsa, átka ebben áll. Ahhoz, hogy levetkőzhesse determináltságát, céljának a zsidó hit narratívájával való leszámolását és ezáltal a mítosz érvénytelenítését teszi meg, célja azonban így is, még mindig a mítosz által meghatározott. Ezen a ponton érdemes megemlíteni a regény egyik legfontosabb motívumát/ szereplőjét, a két Simont. A két Simon, azaz Cirénei Simon és Simon Péter, annak a kettőségnek a szimbólumává válik, amely a nagypapában húzódik meg - és amelyet az unoka, Simon Péter is megtestesít. A két Simon közötti különbség már a fenti idézetben is el van rejtve: , Csak egyetlen szót kell kimondanom, amit nem mondhatnék. Jézus." Jézus neve, mint egy tiltott kifejezés, mindössze egyetlen egyszer fordul elő a könyvben, ezen kívül a hal motívumában és ahhoz kapcsolódó cselekményekben (például a hal elfogyasztása, , Ecce homo!") sejthető csak meg. Mégis nyilvánvaló, hogy egy szelíden megrajzolt, de ennek ellenére éles határvonal ez, mind a könyv egésze, mind a nagypapa életének és annak megértésének szempontjából. Az elfogadott és az el nem fogadott Messiás a zsidóság és a kereszténység közötti tragikus különbség, mely tragikum hordozójává a nagypapa válik, és ebben egyedül marad — zsidóság és kereszténység, mítosz és történelem között; kivetkőzve, de ki nem térve; kiválasztottságát viszszautasítva, de kiválasztva saját maga által; a vérvonalat megszakítva, de úgy mesélve, ahogyan neki mesélt a nagyapja — vagyis dazwischen. AHOL A KOZTISEG OSSZEERHET (?) Tévedtem volna?" A regény legtöbb feszültséget magában rejtő párbeszéde, egyszersmind tetőpontja a nagypapa és fia, tehát az elbeszélő és az elbeszélő édesapja közötti kapcsolathoz kötődik. A nagypapa már a Frigyes bácsival folytatott vitájában is konfrontálódni kényszerül az identitásáért folytatott küzdelme miatt és így gondolatai, céljai, eszméi miatt is. Míg Frigyes bácsi ortodox zsidó hitéből beszél, és — habár 4 Uo., 89. 15 Uo., 67. 16 Uo., 125. s 148 "
