Oldal 138 [138]
OCR
RIDEG GERGELY A SZABVÁNYOK ÉS A JOGSZABÁLYOK VISZONYA, ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A jelen tanulmány inkább a szabványok előnyeire koncentrál, mindazonáltal e helyütt szeretnénk megemlíteni az IoT (Internet of Ihings) szektorban végzett bizottsági ágazati vizsgálat azon eredményeit, amelyek a szabványok esetleges negatív oldalait mutatták be. A vizsgálat különböző kérdőíveinek válaszadói aggályaikat fejezték ki a szabványosítási folyamatot, a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalomra vonatkozó nyilatkozatokat, a hivatalos szabványfejlesztő szervezetek tagsági és részvételi szabályait illetően. A vélemény szerint főképp a nagy techvállalatok irányítják a technológiai fejlesztéseket, és ez lehetővé teheti számukra, hogy szabadalmi tulajdonosként kihasználják piaci erejüket a downstream piacokon. A vizsgálat eredményeként az is megállapításra került, hogy a fogyasztói IoT ágazat rendkívül heterogén környezet a szabványok tekintetében. A megkérdezettek nincsenek közös állásponton a tekintetben, hogy szükséges volna-e további szabványosítás. Egyesek szerint az interoperabilitás megteremtésének nem a szabványok a legmegfelelőbb eszközei." Felmerül a kérdés a mesterséges intelligencia szabályainak a jogforrási hierarchiában történő elhelyezése kapcsán, hogy a szabályalkotásra milyen szinten kerüljön sor. Tekintettel arra, hogy ez egy határokon átívelő technológia, mindenképpen egy magasabb szintű szabályozási dimenziót célszerű találni.?" Kérdés az is, hogy megfelelő lépés volna-e a szabványok egyes részeinek beépítése jogszabályi környezetbe. Hangsúlyozzuk, hogy a vizsgálat szempontjából és a konklúziók megalkotásakor szem előtt tartottuk, hogy a szabvány nem jogszabály. A Magyar Szabványügyi Testület e körben az alábbi álláspontra helyezkedik. A technológiai részletszabályok jogszabályba foglalása nem ösztönzi a piaci szereplőket, hogy jobb megoldást fejlesszenek, ha egy adott szabvány alkalmazása kötelező, és a jobb technológia alkalmazása nem jár plusz jutalmazással. Míg, ha a fejlettebb szabvány alkalmazásával több ügyfelet tud magához csábítani, akkor az mindenképpen pozitív hatással lesz a gazdasági teljesítményére. A jogszabályba foglalás a jogalkotóra hárítja a felelősséget, hiszen a piaci szereplő okkal bízhatott benne, hogy a jogszabályban elvárt szabvány alkalmazása megfelelő biztonságot nyújt. Az is igaz, hogy a nem kellően előrelátó és rugalmas jogszabály konzervál egy már meghaladott technikai megoldást, amely így viszszatartja a fejlődést. A nemzeti jogszabályokba ültetett szabványok tekintetében probléma lehetne, hogy zavart keltenek a jogkövetésben, mivel a jogszabályok 3 A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlementnek, Zárójelentés — a fogyasztói IoTre vonatkozó ágazati vizsgálat, (2022) COM(2022) 19 final. 26 Úgy gondoljuk, hogy a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület éppen ezért hatékonyan fogja segíteni a szabályok megvalósulását. s 136 "
