OCR
RIDEG GERGELY amely tartalmazta a közös célokat, és irányt mutatott az együttes erőfeszítésekhez. A Európai Bizottság a témával foglalkozó magas szintű független szakértői csoportot is létrehozott 2018-ban, amely etikai iránymutatást adott ki a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A munkacsoport rámutatott, hogy a megbízhatóság egyik szubsztanciája a bizalom. Az emberekben a bizalom egy/az ismeretlen technológia iránt releváns, tudományosan megalapozott és hasznos információk alapján, széles körű tájékoztatás útján képes kialakulni. A paradoxon, amelyre Tóth András is rámutat, az, hogy hogyan lehetne egy fogalmilag bizalmatlanságot ébresztő technológiával kapcsolatosan bizalomerősítő szabályozást kialakítani.? A mostani írás összegző dokumentumként szolgál a folyamatban lévő kutatás állásáról, amely eddig a szabványok természetét, a szabványok alkalmazását bevezető jelleggel vizsgálta. A szabványok kidolgozása és különböző területeken történő alkalmazása igen komplex folyamat, ennek az átfogó bemutatása meghaladná a jelen tanulmány kereteit. Nem volt cél rámutatni a szabványok alkalmazásának és használatának mindennapi problematikájára, a kutatás inkább arra törekedett, hogy az MI-szabályozási kérdéseivel kontextusba helyezve a szabványok esetleges pozitív hatásait rajzolja fel. KUTATÁSI KÉRDÉSEK A jelen tanulmányban és a folyamatban lévő kutatásban arra keresem a választ, hogy a szabvány mennyiben lehet eszköze a mesterséges intelligencia arányos és indokolt szabályozásának, az MI alkalmazás megfelelő korlátozásának. Képes lehet a szabványok alkalmazása által a jogalkotó megfelelő mértékben porlasztani az MI-alkalmazások jelentette kockázatot? KUTATÁSI MÓDSZER A kutatási kérdésekre normatív vizsgálatok útján, rendszertani értelmezéssel (interpretatio systematica) és kontextuális elemzéssel keressük a választ. Az analízis használja továbbá az alkotmányos alapjogok szerinti értelmezést, csakúgy, mint a jog mögötti etikai értékek szerinti értelmezést. 3 Tóth András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései, Infokommunikaciö Es jog, 73. evf., 2019/2, 3-9. * 130 +