Seite 123 [123]
OCR
A BÍRÓI HIVATÁSSAL SZEMBENI ÁLLAMI ELVÁRÁSOK A FEGYELMI SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN a jogkörbe helyezte, mint amely a bűnvádi perrendtartás értelmében a vizsgálóbírót is illette." Az eddig vizsgált levéltári iratok alapján általánosságban elmondható, hogy főleg olyan jogviták maradtak a felügyeleti vizsgálati szakban, amelyeket ügyvédek indítottak a rájuk nézve hátrányos döntés miatt, azonban ezek nem szolgálhattak a fegyelmi eljárás alapjául. Ezekben az ügyekben az ügyvédek az ügyfelük érdekében gyakran , fellebbezésként" használták a sérelmezett bírói döntéssel szembeni panaszlehetőséget. A fegyelmi bíróság többnyire elutasította az ilyen jellegű kérelmeket, azzal az indokolással, hogy a bírói jogértelmezés nem szolgálhat alapul fegyelmi vétség megállapítására." A bírói gyakorlatból kiemelhetjük, hogy a , fegyelmi bíróságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy a panaszlott eljárása szándékos vagy gondatlanságból elkövetett sülyos hivatali kötelessegszegesnek minösithetö-e”.° Továbbá: , az a kerdes pedig, hogy erdemben helyes-e az iteleti döntes, a fegyelmi elbiräläs keretein kívül esik, mert a kellő alapossággal megindokolt és nem nyilvánvalóan törvénysértő bírói döntés helyessége sem fegyelmi, sem felügyeleti eljárás rendén nem lehet felülbiräläsnak a tärgya.”” VÁLTOZÁSOK A BÍRÓI FELELŐSSÉG TERÉN 1945 UTÁN Már 1945-től megkezdődött a bírói függetlenség felszámolása, " amely a bírák fegyelmi felelősségét is jelentős mértékben érintette. Az 1936. évi III. tc. ekkor még ugyan hatályban maradt, de a gyakorlatban már kevésbé alkalmazták, Uttó György megfogalmazása szerint: , hatályban való fenntartása inkább csak formális jogi ténynek tekinthető". Az 1936-os törvénycikk 19. §-a szerint szabályozott fegyelmi bíróság összetételét a legfőbb fegyelmi bíróság szervezetének módosítása tárgyában kiadott $ 1936. évi III. tc. indokolása. Navratil Szonja: A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869-—1937), Budapest, ELTE Eötvös, 2014, 131-132; Antal Tamas: Fejezetek a Szegedi Ítélőtábla történetéből III. A Szegedi Királyi Ítélőtábla története 1921-1938 között, Budapest-Szeged, Országos Bírósági Hivatal, 2017, 42. BEL. VII.1.b. 86. kisdoboz itélétablai fegyelmi iratok (1942), 6/1942. Zséllei Kalman fegyelmi ügye. BFL. VII.1.b. 86. kisdoboz itélétablai fegyelmi iratok (1943), 9/1943. (Gémesi Istvan, Sajé Lajos, vitéz Szent Iványi Ádám fegyelmi ügye.) Lásd bővebben: Peres Zsuzsanna: A bírói függetlenség felszámolása (1945-1989), Kúriai Döntések, Bírósági Határozatok, 2023/5, 952-965. Uttó György: Az igazságügyi alkalmazottakkal szembeni fegyelmi eljárás múltja, jelene és jövője, Magyar Jog, 2011/11, 584. a 00 o = eo E s 121"
