Page 110 [110]
OCR
FARKAS PÉTER nevezett proletár katonája a Tanácskormánynak (sic!), mint a vörös katona, ne téveszszék össze a kapitalista állam által olyan sokszor a proletariátus, főleg a munkások ellen uszított rendőrséggel, mely rendőrség is éppen ezért szüntetettet [sic!] meg.° A Vörös Őrség a toborzással kapcsolatos és egyéb szervezeti problémák mellett a rá kirótt, túlságosan is széles körű feladatkörével is meg kellett hogy küzdjön. A korábbi rendvédelmi szervezetektől megörökölt funkciók mellett kiemelt fontossággal bírt a Somogy vármegyében ekkor nagy mennyiségben civil kézen lévő lőfegyverek begyűjtése is. A lőfegyverek száma az első világháború frontvonalairól hazatért katonák jóvoltából emelkedett meg. Ezeknek a lőfegyvereknek kiemelt szerepük volt az 1918. november—decemberi erőszakos zavargások során, így ezek begyűjtése közbiztonsági szempontból is fontos volt, nem beszélve arról, hogy az egységek így tovább is tudták növelni készleteiket." Meg kell jegyezni, hogy a fegyverek begyűjtése a proletárdiktatúra elleni lehetséges fellépések, lázadások megfékezése miatt is fontos volt. A fegyverek begyűjtésében a Vörös Őrség a kezdetektől fogva rivalizált a Vörös Hadsereggel és elsősorban Somogy vármegye Latinca Sándorról elnevezett terrorszázadával, amely fegyvereket begyűjtő akciói során jelentősnek mondható előnyöket is élvezett az összes többi, avármegyében akkoriban működő fegyveres szervezettel szemben." A Vörös Őrség szerepet kapott a proletárdiktatúra elleni, a kortárs direktóriumi anyagokban , ellenforradalmi" jelzővel illetett megmozdulások letörésében is.? Az ellenforradalmi megmozdulások, illetve a proletárdiktatúrával szembeni fellépés gyanújával érintett személyek elleni fellépés már 1919. május közepétől egyre inkább a Latinca-század felségterületévé vált. A Somogy Vármegyei Direktórium számára kevésbé hatékonynak gondolt, és mindenképpen bizalmatlanul kezelt Vörös Őrség szervezete e tekintetben is a tápláléklánc végén helyezkedett el. !? o MNL SVL Főispáni, 1919/1739. Az őszirózsás forradalmat követően a zavargásokra és a fegyveres erők szervezésére: Andrássy Antal: A fegyveres erő és hatalom Somogyban, a polgári demokratikus forradalom idején, in Kanyar József (szerk.): Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 19, Kaposvár, 1988, 263—298. Farkas Péter: A Vörös Őrség és a Latinca-század tevékenysége a Tanácsköztársaság alatt Somogy megyében, Clio Műhelytanulmányok, 2019/5, 15—16. A Vörös Őrség ez irányú részvételéről: Farkas Péter: Szemelvények a Somogy megyei vörösés fehérterror történetéből, ArchivNet, 2018/5; uő: A Vörös Őrség és a Latinca-szdzad; ud: „...le kell őket fegyverezni, le a Vörös Hadsereggel, le a militarizmussal, &ljen a Kärolyi-kormäny...”. Adalékok az 1919. május 13-i nagyatádi tömeggyűlés megtorlásához, in Récsei Balázs (szerk.): Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 50-52, Kaposvär, 2022, 71-82. A Latinca-század kiemelt szerepére a politikai erőszak kapcsán: Farkas: A Vörös Őrség és a Latinca-szdzad, 22-39. E = u + 108 +
