Page 96 [96]
OCR
Csix ADAM Lajos között területi konfliktus nem állt fenn, semmi nem indokolta komolyabb katonai hírszerzői tevékenység folytatását, személyi hírszerzőhálózat kiépítését. A Magyar Néphadsereg hadgyakorlatok során lefektetett hadműveleti irányai — egy nagy európai fegyveres konfliktus esetén — Ausztria, Olaszország, kisebb részben a Német Szövetségi Köztársaság irányába mutatnak. Csehszlovákia területén zajlott ugyan pár hadgyakorlat, innen maximum a parancsnokok rendelkeztek személyes tapasztalatokkal az országról, annak földrajzi és infrastrukturális adottságairól, katonai erejének állapotáról. A Magyar Néphadsereg részvétele az intervencióban a Szovjetunió politikai és hadvezetése által koordinálva történt, a magyar fél önálló szereplőként nem tevékenykedett. Autonóm módon tehát sem a hadműveleti zónát, sem a vállalt szerepet és feladatokat nem határozhatta meg a magyar politikai és hadvezetés. Munkahipotézisem alapján nagyobb önállósággal a katonai hírszerzés területén rendelkezhetett a magyar fél.? Visszalépve az időben, 1968 az ambiciózus reformfolyamatok éve volt a nyugati és a szocialista blokkon belül, amely — a vasfüggöny keleti felén — a katonai intervencióval történő lezárást hozta magával. Alexander Dubéek 1968. január 5-én Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) első titkára lett. Ez komoly változásnak bizonyult az addigi csehszlovák sztálinista belpolitikában, mivel márciusra már a szovjet, a lengyel és a keletnémet politikai vezetés kritikákkal reagált a kezdődő enyhülésre. A drezdai csúcstalálkozó egy egyre mélyülő diplomáciai válság nyitánya volt ugyan, de ehhez gyorsan párosult a június 19-től megkezdődő, csehszlovák területen megrendezésre kerülő Sumava-hadgyakorlat. Ez a lépés tekinthető a katonai nyomásgyakorlás kezdetének. A végső politikai megoldáskeresési kísérlet az 1968. július 29. és augusztus 2. között megtartott, szovjet részről teljesen sikertelen ágcsernyői találkozó volt. Az ezt követő napon lezajló pozsonyi csúcs — utólag már — a diplomáciai út lezárásának tekinthető, amely csupán a csehszlovák vezetés éberségét csökkentette, a közvéleményt pedig megnyugtatta.? ? M. Szabó Miklós: A Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződés szerepe Csehszlovákia megszállásában, Budapest, Dialóg Campus, 2017, 67-70; Homor György: Hívatlan vendégként északi szomszédainknál. 1968, Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2010, 9-16; Pataky Iván: A vonakodó szövetséges. A Magyar Néphadsereg közreműködése Csehszlovákia 1968. évi megszállásában, Budapest, Rastafari Bt., 2008, 3-40; Jagadics Péter: 1968. Egy elfelejtett hadjérat. À zalaegerszegi 8. gepkocsizö löveszhadosztaly és a katonai elhárítás részvétele Csehszlovákia megszállásában, h. n., Szülőföld, 2018, 26—31; Horváth Miklós: Magyarország a szovjet hatalmi törekvések szolgálatában, in Schmidt Mária (szerk.): A dimenziók éve — 1968. Nemzetközi konferencia a "68-as események negyvenedik évfordulója alkalmából, Budapest, XX. Század Intézet, 2008, 94—99. 3 M. Szabó: A Magyar Néphadsereg, 71-100; Pataky: A vonakodó szövetséges, 25-30. .094 e
