Oldal 86 [86]
OCR
Hosszú ESZTER Áprilisban ütötte fel a fejét az új típusú influenza Európában, amelyet a nyugati frontra érkező amerikai csapatok hozhattak magukkal. Erről azonban a hadviselő országok sajtója a cenzúra miatt hallgatott. A semleges Spanyolországban az újságok írtak a betegségről, annál is inkább, mert május végére a járvány Spanyolországban már komoly méreteket öltött: a király és a kormány több tagja is megbetegedett. A gyors terjedésben fontos szerepet játszottak a hónap során megtartott egyházi ünnepek - pl. Szent Izidor ünnepe, áldozócsütörtök, pünkösd, Mária-ünnepek -, amikor zsúfolásig megteltek a templomok, majd vidám ünnepségek kezdődtek a településeken. Az emberek tömegesen fertőződtek meg. Valószínűleg nemcsak Spanyolországban játszódtak le ezek az események, hanem Európa más országaiban is, amelyről azonban hallgatott a korabeli sajtó." A VÉDEKEZÉS LEHETSÉGES MÓDJAI A spanyolországi tapasztalatokat a legtöbb országban nem vették kellő súllyal figyelembe, így Magyarországon sem, a járvány elleni küzdelem megszervezésekor. A vírus ellen nem volt ellenszer, a felülfertőzéseket sem tudták hatékonyan kezelni, egyedül a tünetek enyhítésére volt lehetőség. Ezért az évszázadok óta bevált módszereket alkalmazták a pandémia megfékezésére, azaz a betegek izolálását és a szociális távolságtartás kikényszerítését. Ezek az intézkedések azonban csak akkor voltak hatékonyak, ha viszonylag kevés ember fertőződött meg egy adott közösségben. Svájcban a második hullám megjelenésekor, 1918 szeptemberében, látva a gyorsan romló járványgörbét, túlságosan későn hozták meg a korlátozó intézkedéseket. Végül mégis szigorú szabályokat vezettek be, szinte lezárták az egész országot, így a járványgörbe ellaposodott. Az első sikerek után viszont túl korán oldották fel a megszorításokat, ezért a spanyolnátha újra fellángolt." Az időben meghozott és következetesen végrehajtott intézkedések sikerét mutatja Saint Louis példája az Egyesült Államokban, amely különösen akkor szembetűnő, ha összehasonlítjuk Philadelphia járványkezelési gyakorlatával. Philadelphiában, amikor 1918 szeptemberében megjelent a járvány második hulláma, a város vezetése látszólag gyorsan reagált az eseményekre, és kampányt gondolkodás kialakulásától az állami közegészségügyi rendszer kiépítéséig, doktori értekezés, Budapest, ELTE Szociológia Doktori Iskola, 2015, 182—184. 4 Valentiny Pál: Spanyolnátha, Budapest, 1918. https://kti.krtk.hu/kommunikacio/blogok/koronavirus/ spanyolnatha-budapest-1918/ (Letöltés: 2023. június 15.) 12 Géra: A spanyolnátha Budapesten, 214. + 84 +
