Oldal 84 [84]
OCR
Hosszú ESZTER érezték meg a válság súlyát, hiszen az ő jövedelmük nem nőtt olyan mértékben, mint ahogyan a korona inflálódott.? Fellendült a feketekereskedelem és az árucsere. Tömegesen álltak munkába a nők, és váltak családfenntartóvá. Olyan munkákat is kínáltak számukra, pl. fémipari munkák, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.? A lakosság ellátása egyre romlott. 1918-ra már nemcsak a kenyérre, lisztre, illetve a város által forgalomba hozott zsírra és cukorra vezettek be jegyrendszert, hanem a babra, borsóra, lencsére, árpakására, köleskására és burgonyára is. Hiány volt ipari késztermékekből, főleg ruházati termékekből. Jegyre adták a petróleumot, és a városokban gondot jelentett a fűtőanyag hiánya is. A rossz minőségű liszt vagy a vizezett tej a mindennapok részévé vált. A fogyasztás súlypontja az egyre nehezebben megszerezhető kenyér helyett a burgonyára helyeződött át. Vidéken az élelmiszerellátás jobb volt, mint a városokban." Ez az ellátási válság egyre jobban kikezdte a lakosság egészségi állapotát. Az országban mozgó, kiképzésre, frontokra igyekvő katonai csapatok, szabadságolt katonák, sebesült- és hadifogoly-szállítmányok, menekültek, munkát és élelmiszert kereső civilek, idénymunkások -— különösen a vasútvonalak mentén — potenciális egészségügyi veszélyforrást jelentettek. Ahogy a korabeli orvosok várták, a háborús környezetben gyakorivá vált a tífusz és a vérhas, de felütötte fejét a kolera, és megerősödött a himlő is. 1918 nyaráig ezeket a megbetegedéseket kézben tudták tartani, az egészségügyi személyzet a nagyobb járványok kialakulását meg tudta akadályozni." Nagyon sok orvost, ápolót és patikust hívtak be a hadsereg kötelékébe, az ő pótlásukról ugyanakkor nem sikerült gondoskodni. Orvoshiány alakult ki, ráadásul egekbe szöktek a vizitdíjak. , Ma szegény embernek nem szabad betegnek lennie. Elviselhetetlen drága a patika és drága az orvos is. Az a kevés orvos, aki van, rettenetesen drága. Van itt Pécsett egy orvos, aki egy vizitért, amikor nem is ő megy, hozzá jön a beteg, 50 koronát számít." Az is súlyosbította az egészségügy helyzetét, hogy egyre aggaszóbbá vált a gyógyszerhiány a háborús évek ? Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett, in Bősz Attila (szerk.): A nagy háború és következményei a Dél-Dunántúlon, Pécs, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, 2020, 104; Berend T. Iván — Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944, Budapest, Kossuth, 1975, 157-158. 3 Pécsi Napló, 1916. január 1., 11. ! Kaposi Zoltán: Az első világnáború gazdasági hatásai Pécsett, 96—109. 5 MNL Ba VL IV. 418. b. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései, I-130/1942; MNL Ba VL Pécsi Városi Közkórház Ápolási Törzskönyve, 1918. évi R. kötet II. 4001-8000. § Dunántúl, 1918. szeptember 13., 1. + 82 +
