Seite 79 [79]
OCR
A REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI ÉLET LEHETŐSÉGEI AZ ÖTVENES ÉVEKBEN kormányozták, hanem külső világi érdekek szerint"." Az 1948-as állammal kötött egyezményt nem kérdőjelezte meg, csupán annak betartását kérte az iskolákkal és a missziós tevékenységgel kapcsolatban. Az elmúlt tíz évhez is az volt a hozzáállása, hogy , eredményeit megbecsülni, hibáit kiigazítani, igazságtalanságait jóvátenni igyekszünk."? Az előző rendszer vezetőit önkéntes félreállásra szólította fel, az egyházi testületeket pedig bizalmi eljárás megindítására, amenynyiben ez nem történne meg. Végezetül pedig higgadtságra intette az egyháztagokat. A presbitériumoktól még 1957 elején is érkeztek válaszok a körlevélre. A szőnyi református gyülekezetnek a Megújulási Mozgalomban betöltött szerepéről egy presbitériumi jegyzőkönyvi bejegyzés tanúskodik. 1956. december 16-án az , Elnök [Nagy Lajos lelkipásztor] ismerteti presbitériummal a Magyar Ref. Egyház Intézőbizottságának körlevelét és felkéri presbitériumot, határozzon, hogy csatlakozik-e a körlevél által meghirdetett mozgalomhoz. Presbitérium a körlevélben foglaltakat teljes egészében magáévá teszi és a mozgalomhoz való csatlakozását bejelenti."? A mozgalomról vagy a csatlakozás esetleges következményeiről több szó nem esik a jegyzőkönyvekben, 1957 áprilisától folyt tovább a megszokott munka a presbitériumban.“ A forradalom levereset követöen az 1956-ban lemondatott egyhäzi vezetök szinte kivétel nélkül visszakerültek pozícióikba, az állami vezetés ellehetetlenítette a Megújulási Mozgalmat, közreműködőit bebörtönözték vagy rendőri felügyelet alá helyezték. Az Egyetemes Konvent nyilatkozatban határolódott el az ellenforradalomtól. A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésén Győry Elemér püspök ,,Ige ellenes lázadásoknak" minősítette az 1956-os egyházi eseményeket, és meghirdette a , hangos teológia" ismételt térnyerését." Ravasz László november 14-i levelére a Komáromi Egyházmegyéből számos gyülekezet válaszolt, de a Megújulási Mozgalom itt sem maradhatott életben sokáig. Született azonban még egy felhívás az egyházmegye gyülekezetei számára, amelynek tizenegy lelkész aláírója között szerepelt Nagy Lajos szőnyi lelkipásztor is. 1957. január 11-én Tatán fogalmazták meg azt a levelet, amelyben a megújulási mozgalomhoz való csatlakozást sürgették. Jakab Bálint szerint 41 A Megújulási Mozgalom körlevele, 1956. november 14. in Uo. 343. ® Uo. 344. # SZREP]J, 1956. december 16. 4 1957 áprilisáig tilos volt presbiteri gyűléseket tartani, de tavasztól rendőrségi engedéllyel újra összegyűlhettek a gyülekezetvezetők. Jakab Bálint: Változó idők, változó emberek. A Tatai/ Komáromi Református Egyházmegye 1949-58 között, in Szabó Előd (összeáll.) — Zsengellér József (szerk.): Örömben és bánatban csendesen. Tanulmányok a 350 éves Tatai Egyházmegyéről. (Pápai eperfa könyvek 11.), Pápa, Pápai Református Teológiai Akadémia, 2004, 33. # Uo., 34. + 77e
