OCR
BOKOR ANNA megakadályozhatták a helyi pártszervek és az iskolák vezetői.? Az 1951-ben létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal feladata az állam egyházpolitikájának végrehajtása, az egyházak teljes adminisztratív ellenőrzése volt. Az egyházat sok esetben a prédikációk témájáig áthatotta akommunista párt iránymutatása." A korszak egyháztörténetével foglalkozó kutatások eddig nagyrészt az egyházi felsővezetés szintjén zajlottak, ezért különösen fontos, hogy az alsópapság, a hívek, a gyülekezetek élete is feldolgozásra kerüljön. A Komárom-Esztergom vármegyében található Szőny község nagy múltú református gyülekezettel rendelkezett, a híveket itt is mélyen érintette a háború nehézségeit követően az iskolájuk, a földjeik államosítása, a megyei és a községi tanács jogsértései, a gyülekezeti élet megszokott rendben történő gyakorlásának akadályozása. A súlyos anyagi nehézségekkel küzdő gyülekezet időről időre mégis képes volt a külső és belső épülésre, a gyülekezeti tagok sokszor veszélyek között is hűséggel igyekeztek szolgálni, lelkipásztorukkal együtt. Témaválasztásom a korszak egyházpolitikája iránti érdeklődés mellett személyes indíttatású. Dédapám, Nagy Lajos lelkipásztor 1951 és 1990 között szolgált a Szőnyi Református Gyülekezetben, így személyesen nem ismerhettem, de sok történetet hallottam életéről, tevékenységéről, arról, hogy milyen nagyra becsülte és milyen szeretettel emlékezik meg ma is róla családja és gyülekezete. Életén, szolgálatán végigkövethető, hogy milyen nehézségeken kellett keresztülvezetnie gyülekezetét. A felkutatott források közül a gyülekezet presbitériumának jegyzőkönyve szolgáltatta a legtöbb információt, hiszen a presbitérium minden fontos kérdésben együtt döntött. A gyülekezet további iratai a Dunántúli Református Egyházkerület Leveltäräban? talälhatöak, illetve Nagy Lajos lelkipäsztorra és gyülekezetére vonatkozóan néhány akta rendelkezésre áll az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában" és a Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltárban." w Erdős Kristóf: A Magyar Köztársaság és a Magyarországi Református Egyház 1948-as egyezményének vizsgálata, in J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Üsszekôtnek az évezredek, Budapest-Piliscsaba, Pázmány Történelmi Műhely, 2011, 326—327. Rigó Róbert: Kettős szorításban. A Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye szerepe a kollektivizálásban (1952—1960), in Kiss Réka — Lányi Gábor (szerk.): Hagyomány, Identitás, Történelem 2018. (Reformáció Öröksége 1.), Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet — LHarmattan, 2019, 295 —297. Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, III. Az egyházközségek levéltárai, 9. fond, A Szőnyi Református Egyházközség iratai (1754—1988). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 3. szekció: Hálózati, operatív és vizsgálati iratok (1851). 1945-1990 (2006), 3.1. A központi operativ nyilväntartäst végző szervezeti egységek által kezelt dossziek, 3.1.2. Munka dossziek (M-dossziek) 1949-1989. MNL KEVL XXIII. Tanácsok (1950-1990), 15. fond, Komárom Megyei Tanács VB. Egyházügyi Titkäränak iratai (1950-1989). > u a a + 70 +