OCR
A REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI ÉLET LEHETŐSÉGEI AZ ÖTVENES ÉVEKBEN A Szőnyi Református Egyházközség példája me BOKOR ANNA Ajánlás Dédapám, Nagy Lajos lelkipásztor emlékének a gyülekezetben végzett szolgálatáért Isten dicsőségére. Köszönet Nagy Attila Ákos szőnyi lelkipásztornak a kutatás során nyújtott segítségéért. BEVEZETÉS A Magyarországi Református Egyház a pártállam évtizedeiben fokozatosan az államhatalom elnyomásának, felszámoló törekvésének tárgyává vált. Az 1945-ös földosztás során a református egyház százkétezer kataszteri holdjából mindöszsze hatvanezer maradhatott a tulajdonában. Ehhez járult még a kuláklistára került lelkipásztorok birtoka, majd 1951-ben az állam nyomására és az Egyetemes Konvent Elnökségének felszólítása után minden maradék földterületről le kellett mondaniuk az egyhäzközsegeknek.! 1948. június 16-án törvény született a nem állami iskolák állami tulajdonba vételéről, amelynek következtében 6505 iskolát államosítottak az országban.? Az állam a református egyházzal megegyezést kötött, amelyet azonban számos esetben megszegett. A kötelező vallásoktatás megtartására tett ígérettel ellentétben 1949. szeptember 5-étől a hittanórák fakultatívvá váltak, és ezek megtartását könnyedén ! Rigó Róbert: A reformátusok vagyonának államosítása Kecskeméten, in Kiss Réka — Lányi Gábor (szerk.): Hagyomány, Identitás, Történelem 2021 (Reformáció Öröksége 8.), Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet, 2022, 261. ? Balogh Margit: A demokratizálódás kudarca(i) (1945—1956), in Kollega Tarsoly Istvan (szerk.): Magyarország a XX. században, II. köt., Szekszárd, Babits, 1997, 388. +69 »