OCR
CSANÁDI VIKTOR HOLLÓ hamartiológiai, valamint ekkléziológiai vonatkozásai. Élesen kirajzolódtak továbbá az egyházi gyakorlat nyomai a népi praxis cselekményein és szöveganyagain, tehát a kiöröklődés egyértelművé vált. Ugyanígy tetten érhető volt az alsópapság napi használatú szövegeiben a népszokások jelenléte, de nagyobb léptékben is, a nem keresztyén motívumok megjelenése az egyházi exorcizmus magasabb szintjén, tehát a befelé történő öröklődés is kétségtelenül valós működési folyamat. A vizsgálat során az is láthatóvá vált, hogy bár komoly teológiai tartalommal bírnak a népi módszerek, azok a hittudományi ismeretek hiányából adódóan jelentős teológiai torzulásokon mentek keresztül, majd ezeket a torzulásokat alkalmanként sikerrel szivárogtatták vissza az egyházba, a közvetlen papi vagy monasztikus rétegen keresztül. Végezetül megkíséreltem a holdfohász típusú ráolvasások néprajzi értelmezésének korrekcióját, az esetükben nélkülözhetetlen hittudományi szempontok figyelembevételével. Itt a sikeres újradefiniálás gerincét az adta, hogy a hagyományos, természetszellemekhez intézett fohász" értelmezés nonszensz, abban a tekintetben, hogy a ráolvasások átfogó vizsgálatával megállapíthatóvá vált, hogy azok egyértelműen Jézust szólítják meg. A kutatás zárultával megmaradt egy további vizsgálatra érdemes, nyitott kérdés, miszerint az egyén hitének szempontjából valójában hasznos-e vagy ártalmas a betegségek démoni lények képzetével való társítása. Márpedig ez ma is egy fontos kérdés, hiszen a hiedelmekkel terhelt kistelepülési gyülekezetek pásztorlásában, valamint a karizmatikus közösségek kegyességében gyakorlati jelentősége van az állásfoglalásnak. Mindamellett, hogy ezekben az esetekben az eredményeim segítséget nyújthatnak az értelmezésben, én magam úgy gondolom, a betegségdémonok intenzív feltételezése a mindenható Isten jelentőségének csökkenéséhez, a félmechanikus exorcizmus pedig a saját jelentőség túlértékelődéséhez vezet a személyes hitéletben. [A kutatás eredménye teljes terjedelmében a Theologiai Szemle 2023/4. szamaban olvashaté.] 15 Pócs Éva: A gyógyító szituáció megszemélyesítése — ,holdfohäszok”, in Vargyas Lajos (szerk.): Magyar néprajz V. (Folklór 1.). Magyar népköltészet, Budapest, Akadémia, 1988, 645. + 66 *