Oldal 66 [66]
OCR
CSANÁDI VIKTOR HOLLÓ láival,? amely kapcsolatnak a démoni háttér nélkül nem volna értelme. Ennek igazolására vizsgáltam az egyes betegségneveket és a hozzájuk fűződő viszonyt a környező népek, valamint hazánk szöveganyagaiban, majd felderítettem az előfordulásokat az archaikus népi imádságokban. Ilyen volt az igézet, amely a fejfájás és lázas állapotok démona, a szentantaltüze, ami az orbánc és más bőrrel kapcsolatos fertőző betegségeké, a nyavalya, ami az epilepsziáé, az ijedtség, ami a mentális betegségeké, a gyík, ami a torokfájásé, a fene, ami a rákos megbetegedéseké, a guta, ami az agyvérzésé, vagy például a sóly, ami a tályog gonosz lelke, de előfordul a rossz szél, a rossz szél hordozó asszony, a damión (sic!), az íz, a rosseb és a csoma is." Ha a legtávolabbi pontról közelítünk a bújtatott előfordulásokhoz, akkor gyakran csupán sejthető a démoni jelenlét a szövegekben, ? és ezekben az esetekben lehetetlen lenne eldönteni, hogy csak a betegség perszonifikációjával vagy démoni megjelenéssel állunk szemben. Határozottabb kapcsolatot állítanak fel azok a szövegek, amelyek az egyházi liturgia egyes elemeit idézik fel a ki nem mondott démoni jelenlét megszüntetésére, mint az alábbi szakaszban: Ma eljöttetek, ma el is menjetek, Holnap misekort itt ne érjetek, Mert ha holnap misekort itt éritek Tizenkét szál szentelt gyertyával megfoglak, Tizenkét szál szentelt vesszővel megsujtlak;, Ilyen elemek a mise, a szentelt gyertya, a szentelt vessző, a bűnösség kérdése, az Úr megszólítása, a keresztvetés, valamint az ereklyék említése. De ezeken túlmenően is, az érintgetés, a fújás, a köpés, valamint a többi kapcsolódó nem verbális elem mind a papi tekintélyhez kötődik, amelynek , másolata" alkalmanként szövegszinten is megjelenik." Ennek a tekintélynek az alapja pedig az imént jelzett motívumokból is jól körvonalazódó birtokviszony. Az egyházi exorcizmus eszközeinek jelentős része tartozik az ilyen típusú módszerek közé. A birtokkiterjesztő aktusok — köpés, fújás, kézrátétel, érintgetés — az érintkezéses mágia Eduard Stemplinger: Antiker Aberglaube in modernen Ausstrahlungen, Leipzig, 1922, 20. Pócs: Démoni megszállottság és ördögűzés, 300, valamint uő: Az isteni megszállottság motívumai az archaikus népi imádságokban és ráolvasásokban, in uő (szerk.): A népi vallás és mágia, 387. Pócs: Az isteni megszállottság motívumai, 388. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hdgék, létét lépék. Archaikus népi imddsdgok, Budapest, Magvetd, 1976, 155. 37 Uo. Gub Jenö: Termeszetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken, Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat, 2003, 41. + 64 +
