Oldal 38 [38]
OCR
DOMA PETRA július 16. és 26. között láthatták őket az érdeklődők a Nyári Színkörben. A Magyar Polgár beszámolóiból kiderül, hogy a program két részre oszlott, az első felében Arbré bűvésztrükkjeit és egzotikus jeleneteit, míg a második részben a japánok akrobata- és erőművészszámait láthatták. A műsor alapján ugyan a produkciók elnevezése és sorrendje variálódott, lényegében azonban minden alkalommal hasonló látványosságok kerültek színpadra." A kádakkal történő egyensúlyozás mellett itt is volt kötéltánc a , japán Blondin"-tól, , rendkívüli mutatvány a selyem-ernyőkkel a lábakon", illetve hatalmas sikert aratott a , függő bambusznádakon, szédítő magasban exeguált mutatväny”.?”! Nagyväradon július 30. és augusztus 2. között szerepeltek — a Szabadság név szerint is felsorolja az előadókat? -, s a bemutatott látványosságok mellett itt is megjelent a beszámolókban az előadók egzotikus volta. Amikor híre ment, hogy a társulat megtekint egy magyar előadást, már előre megírták, hogy „erdekes alakjaik [...] feltünést fognak kelteni a közönség soraiban"? 1888-ban szintén Nagyváradra érkezett a Micuta csoport, amelyről azonban csupán egy rövidke hír jelent meg: , [al Mitsuták csütörtök este léptek fel először a nagyváradi szinkörben és két mutatványt produkáltak. Mind a kettő valóságos tökélye volt az erőművészeti ügyességnek s a közönség frenetikus tapsait idézte fel." Egy közvetett forrás utal rá, hogy ugyanez a csoport 1894-ben a Somossyféle Orfeumban is szerepelt Budapesten, de újsághír nem maradt fenn az eseményr6l.” Az eddi Kamaritz csoportot -— amelyet feltételezhetően egy háromfős család alkotott — 1889 decemberében három estén át láthatta a debreceni közönség, 5 A Magyar Polgár 1885. július 18., 22., 23. és 25. számában eltérő mutatványneveket és sorrendet lehet látni. Arbré jeles társasága, Magyar Polgár, 1885. július 25. A japániak első fellépte, Magyar Polgár, 1885. július 18. Torikatta, Duscha, Saitó, Thomi, Thora, Cico, Csehirso/Ohirso, A szinkérben, Szabadsdg (Nagyvárad), 1885. július 30. A szinkörben, Szabadság (Nagyvárad), 1885. július 29. Nem véletlen, hogy ez a már-már gyermekded érdeklődés az egzotikusnak számító japánok iránt ilyen jelentős méreteket öltött, hiszen ekkor az átlagembereknek még nagyon kevés lehetőségük volt az ,idegen" megtapasztalására. Az 1851-től megjelenő világkiállítások, illetve az 1874-től elérhető néprajzi kiállítások voltak az első olyan alkalmak, amelyeken az európai közönség személyesen találkozhatott az idegen kultúrákkal. A magyarok számára ezáltal történelmi jelentőségű volt a Sárkány Társulat, mivel legközelebb nagyobb számban majd csak az 1873-as bécsi világkiállításon vesznek részt japánok. Vö. Doma Petra: A néprajzi, gyarmati és világkiállítások működési mechanizmusa, in P. Müller Péter et al. (szerk.): Kontaktzéndk — Hatdrteriiletek a szinhdz mentén, Pécs, Kronosz, 2019, 205-217. 4 A Mitsuták, Szabadság (Nagyvárad), 1888. augusztus 4. 25 Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez, Budapest, Helikon, 2001, 105. 20 21 22 23 +36 »
